Egri programok

Borok, gasztronómiai különlegességek és személyes találkozások várták a látogatókat a Szépasszony-völgyben, ahol a hétvégén rendezték meg a IX. Egri Bikavér Pincetúrát. A résztvevők nemcsak a hungarikummá nyilvánított vörösbor különböző tételeit ismerhették meg, hanem a pincészetek munkájába és a borkóstolás fortélyaiba is betekintést nyerhettek.Pincéről pincére az Egri Bikavér nyomábanAz egri borvidék egyik legismertebb bora került a középpontba az októberi hétvégén. A IX. Egri Bikavér Pincetúra a Szépasszony-völgybe várta a borok iránt érdeklődőket, akik a kóstolások során különböző pincészetek Egri Bikavér tételeivel ismerkedhettek meg.A TV Eger beszámolója szerint a rendezvény nem csupán borkóstolási lehetőséget kínált. A látogatók az egyes borokról, azok készítőiről és a pincészetekről is információkat kaphattak, miközben a szakszerű borkóstolás alapjaival is megismerkedhettek.A pincetúra egyik fontos sajátossága éppen ez a közvetlen kapcsolat: a vendégek nem egyszerűen egy pohár bort kóstolnak meg, hanem annak eredetéről, jellegzetességeiről és elkészítéséről is többet tudhatnak meg.Egy bor, számos különböző karakterAz Egri Bikavér az egri borvidék meghatározó vörösbor-házasítása, amelynek készítését szigorú eredetvédelmi előírások szabályozzák. Nem egyetlen szőlőfajtából készül, hanem több vörösborszőlő-fajta házasításával, a kékfrankos meghatározó szerepével.A különböző pincészetek borai között jelentős eltérések lehetnek. A szőlő termőhelye, az évjárat, a fajták aránya, az érlelés módja és időtartama egyaránt befolyásolja a kész bor karakterét.Éppen ezért különösen érdekes egy olyan rendezvény, ahol a látogatók egymás után többféle Bikavért is megkóstolhatnak. Így közvetlenül tapasztalhatják meg, hogy ugyanazon eredetvédett bortípuson belül mennyire változatos ízekkel, illatokkal és szerkezettel találkozhatnak.A gasztronómia is helyet kapott a pincetúránA kilencedik Egri Bikavér Pincetúra programjában a borokhoz illő ételek kóstolása is szerepet kapott.A bor és az étel párosítása külön figyelmet érdemel, hiszen egy jól megválasztott fogás kiemelheti a bor gyümölcsös, fűszeres vagy érlelésből származó jegyeit.A Bikavér sokféle gasztronómiai lehetőséget kínál. A könnyedebb tételek más jellegű ételek mellett érvényesülhetnek igazán, mint a hosszabb érlelésű, testesebb borok. A kóstolók így az ízek összehangolásáról is tapasztalatokat szerezhettek.A Szépasszony-völgy továbbra is az egri borkultúra fontos helyszíneA Szépasszony-völgy Eger egyik legismertebb turisztikai célpontja. A tufába vájt pincék, a borászati hagyományok és a vendéglátás együttesen alakították ki azt a sajátos környezetet, amely ma is sok látogatót vonz.A völgy jelentősége azonban túlmutat a turizmuson. Az egri szőlő- és borkultúra bemutatásának egyik fontos helyszíne, ahol a vendégek közvetlenül találkozhatnak a borászokkal és boraikkal.A tematikus pincetúrák különösen alkalmasak arra, hogy a látogatók ne csak a Szépasszony-völgy hangulatát ismerjék meg, hanem magáról az egri borról is részletesebb képet kapjanak.Kilencedik alkalommal találkoztak a Bikavér kedvelőiA rendezvény kilencedik alkalma azt is jelzi, hogy az Egri Bikavér köré szervezett tematikus pincetúra már visszatérő esemény a Szépasszony-völgy programkínálatában.A hétvégi eseményen a különböző borok megismerése mellett a pincészetek bemutatkozása és a gasztronómiai kóstolók is hangsúlyt kaptak.Az Egri Bikavér Pincetúra így egyszerre szolgálta az egri bor népszerűsítését és a borvidék hagyományainak megismertetését. A résztvevők ezúttal is megtapasztalhatták, hogy az Egri Bikavér nem egyetlen, minden pincében azonos ízvilágú bor, hanem sokféle borászati elképzelést és termőhelyi sajátosságot megjelenítő házasítás.ForrásokTV Eger – Beszámoló a IX. Egri Bikavér PincetúrárólTV Eger – Hivatalos honlapBorítókép: TV Eger – IX. Egri Bikavér Pincetúra, Szépasszony-völgy.

A Bükk nyugati oldalán két szomszédos település kínál különösen változatos kirándulási lehetőségeket az őszi hónapokban. Bélapátfalva középkori apátsága, a Bél-kő sziklás hegyoldala, Szilvásvárad erdei kisvasútja és a Szalajka-völgy természeti értékei akár egyetlen hétvége alatt is felfedezhetők. A táj szépsége mellett évszázados történetek, ipartörténeti emlékek és különleges földtani képződmények várják azokat, akik Eger környékén keresnek tartalmas úti célt.Az országos sajtó figyelmét is felkeltette a két Heves megyei település. A Bors 2026. október 23-án megjelent turisztikai összeállítása Bélapátfalvát és Szilvásváradot ajánlja az őszi kirándulások kedvelőinek. A térség azonban jóval több érdekességet tartogat annál, mint amit egy hagyományos látnivalólista bemutathat.Bélapátfalva – középkori örökség a Bél-kő lábánálBélapátfalva egyik legjelentősebb műemléke a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt ciszterci apátsági templom. Az apátságot 1232-ben II. Kilit egri püspök alapította a Bél nemzetség támogatásával.A templom Magyarország egyetlen, lényegében épségben fennmaradt középkori ciszterci apátsági temploma. Építészete a román és a korai gótikus stílus jellegzetességeit őrzi.A középkori szerzetesek életében a vallásgyakorlás mellett a földművelés, a kézművesség és a gazdálkodás is meghatározó szerepet játszott. Az apátság ezért nemcsak egyháztörténeti emlék, hanem a környék középkori gazdaságának egyik fontos tanúja is.A műemlék az elmúlt években jelentős felújításon esett át. A helyreállítás a természetjárókat is érintette, hiszen az Országos Kéktúra útvonala egy ideig elkerülte az épület környezetét.2026 júliusában azonban ismét az apátságon keresztül vezették a kéktúra érintett szakaszát. Így a Szarvaskő és Putnok közötti útvonalon haladó turisták újra közvetlenül találkozhatnak a középkori műemlékkel.A Bél-kő – ahol a természet és az ipartörténet találkozikBélapátfalva fölött emelkedik a 815 méter magas Bél-kő, amely a Bükk egyik legismertebb hegycsúcsa.A hegy különleges formáját nem kizárólag természetes folyamatok alakították ki. A hosszú évtizedeken át tartó mészkőbányászat jelentősen megváltoztatta a hegy arculatát.A Bél-kő mészköve a bélapátfalvai cementgyártás fontos alapanyagát adta. A bányászat következtében kialakult hatalmas sziklafalak ma a táj meghatározó elemei.A cementgyártás története szorosan összekapcsolódik Bélapátfalva fejlődésével. Az ipari tevékenység munkahelyeket teremtett, befolyásolta a település gazdaságát, és hosszú időre meghatározta a környék életét.A bányászat megszűnésével a Bél-kő egykori ipari területeinek egy része természetvédelmi és turisztikai jelentőséget kapott.Az apátság közeléből induló Bél-kő tanösvény körülbelül hat kilométer hosszú, és hét ismertetőállomással mutatja be a környék természeti értékeit.A hegytető közeléből különösen tiszta időben messzire ellátni. A panoráma egyik legérdekesebb eleme maga a kibányászott hegyoldal, amely jól szemlélteti, milyen jelentős mértékben képes az emberi tevékenység átalakítani a természetes felszínt.A kijelölt turistaútvonalakat érdemes követni, a meredek bányafalak peremét pedig biztonságos távolságból szemlélni.A Lak-völgyi-tó – pihenőhely a hegyek közöttBélapátfalva másik ismert kirándulóhelye a Lak-völgyi-tó.A mesterséges tó a Bél-kő közelében, erdős környezetben található. Partja kellemes pihenőhely, ahonnan a környező hegyek és az erdők látványa tárul a látogatók elé.Ősszel különösen változatos a környék: a lombhullató fák sárga, barna és vörös árnyalatai jól érvényesülnek a mészkőhegyek háttere előtt.A tó környéke azok számára is megfelelő kirándulási célpont lehet, akik nem szeretnének hosszabb hegyi túrára indulni.A Bél-kő meghódítása és az apátság megtekintése mellett itt érdemes időt hagyni egy rövidebb sétára is.Szilvásvárad – a Szalajka-völgy természeti értékeiBélapátfalvától néhány kilométerre található Szilvásvárad, amelynek legismertebb turisztikai célpontja a Szalajka-völgy.A völgy népszerűségét elsősorban könnyen megközelíthető látnivalóinak, erdei környezetének és a kisvasútnak köszönheti.A Szalajka-völgyben egymást követik a természeti és turisztikai érdekességek. A kirándulók megismerhetik a pisztrángos tavakat, a Szikla-forrást, a Fátyol-vízesést és a Gloriett-tisztást.A terület földtani szempontból is jelentős, hiszen a Bükk karsztos vízrendszerének több jellegzetessége itt közvetlenül megfigyelhető.A Fátyol-vízesés – a mésztufa különleges formájaA Szalajka-völgy legismertebb természeti képződménye a Fátyol-vízesés.A vízesés 17 mésztufalépcsőből álló rendszere a patak vizéből kiváló mészanyag felhalmozódásával alakult ki.A lépcsőkön lefolyó víz jellegzetes, fátyolszerű megjelenése adta a vízesés nevét.A víz mennyisége azonban nem állandó. A csapadékviszonyok és a karsztvízrendszer aktuális állapota jelentősen befolyásolja, mennyi víz érkezik a mésztufagátakhoz.Ezért a Fátyol-vízesés látványa évszakonként, sőt egy-egy szárazabb időszakban is jelentősen eltérhet a megszokottól.A képződmény érzékeny természeti érték. A mésztufalépcsőkre nem szabad felmászni, mert a sérülékeny felszín könnyen károsodhat.A szilvásváradi kisvasút – egykori tehervonatok nyomábanA Szalajka-völgy egyik legnépszerűbb programja az erdei kisvasutazás.A mai turisztikai vasút története szorosan összefügg a Bükk erdőgazdálkodásával.A 20. század elején a térségben kiterjedt keskeny nyomtávú vasúthálózat alakult ki, amelynek elsődleges feladata a kitermelt faanyag és más nyersanyagok szállítása volt.A Szalajka-völgyből egykor a Bükk-fennsík irányába is vezettek erdei vasúti pályák.A hegyvidéki terep komoly műszaki kihívásokat jelentett. A jelentős szintkülönbségek leküzdésére még siklópályát is alkalmaztak.A régi hálózat nagy része később megszűnt, de egyes töltések, bevágások és egykori nyomvonalak ma is felismerhetők az erdőben.A Szalajka-völgyi kisvasút fennmaradásában meghatározó szerepet játszott a turizmus fejlődése.A Fatelep állomástól a Gloriett-tisztásig vezető, közel öt kilométeres útvonal ma elsősorban kirándulókat szállít.Az erdei vasút így egyszerre közlekedéstörténeti emlék és népszerű turisztikai szolgáltatás.Istállós-kői-barlang – őskori emberek nyomai a BükkbenA Gloriett-tisztás közeléből meredek turistaút vezet az Istállós-kői-barlanghoz.A barlang Magyarország egyik jelentős őskőkori régészeti lelőhelye.A feltárások során többek között kő- és csonteszközök, valamint jégkorszaki állatok maradványai kerültek elő.A leletek fontos információkat szolgáltattak a Bükk területén egykor élt emberek életéről és környezetéről.A barlang megközelítése a völgy kényelmes sétaútjához képest jóval nagyobb fizikai erőfeszítést igényel. A meredek, köves ösvény különösen nedves őszi időben lehet csúszós.Ezért a felkereséséhez megfelelő túracipő ajánlott.A Millenniumi-kilátó és a Szilvásvárad fölötti panorámaSzilvásvárad másik ismert látnivalója a település fölött emelkedő Millenniumi-kilátó.A kilátó a Kalapat-tetőn található, ahonnan a Bükk nyugati vonulatai és a környező települések is megfigyelhetők.A magaslat különösen azok számára érdekes, akik a Szalajka-völgy mellett a hegység tágabb környezetét is szeretnék megismerni.A kilátóhoz vezető kirándulás önálló programként is megtervezhető.Ősszel a lombszíneződés és a változó fényviszonyok miatt a panoráma különösen változatos lehet.Két település, amelyet a vasút története is összekötBélapátfalva és Szilvásvárad közös múltjának fontos része az Eger–Putnok vasútvonal.A vasút építésének megszervezése 1906-ban kezdődött, a vonalat pedig 1908. november 12-én adták át.Az új összeköttetés a Bükk nyugati oldalán fekvő települések gazdasági fejlődését is segítette.A vasút nemcsak az utasforgalom szempontjából volt jelentős. A térség erdőgazdálkodása, bányászata és ipara számára is fontos szállítási lehetőséget biztosított.Bélapátfalván a cementgyártás, Szilvásváradon pedig az erdei vasutak kapcsolódtak szorosan a nagyvasúti közlekedéshez.A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti összeállítása egy 1908 novemberében megjelent újságcikket is bemutatott.A Budapesti Hírlap korabeli tudósítója, dr. Polgár Iván végigutazta az új vasútvonalat, és részletesen ismertette annak gazdasági és turisztikai jelentőségét.A beszámoló különösen érdekes, mert már több mint száz évvel ezelőtt felismerte a Bükk természeti adottságaiban rejlő idegenforgalmi lehetőségeket.Hogyan érdemes megszervezni egy őszi kirándulást?A két település látnivalói akár egyetlen nap alatt is felkereshetők, de a hosszabb túrákat érdemes külön alkalomra tervezni.Bélapátfalván célszerű az apátságnál kezdeni a kirándulást. Innen a Bél-kő tanösvénye felé lehet továbbindulni, majd a Lak-völgyi-tó környékén folytatni a programot.Szilvásváradon a Szalajka-völgy kényelmesebb útvonalai családi kiránduláshoz is megfelelőek. A kisvasút igénybevételével a völgy felső része könnyebben megközelíthető.A Fátyol-vízesés, a Szikla-forrás és a Gloriett-tisztás felkeresése után a gyakorlottabb túrázók az Istállós-kői-barlang irányába is továbbmehetnek.A Bél-kő és a Szalajka-völgy alapos bejárására azonban célszerű két külön napot szánni.Az őszi időszakban különösen fontos a korai sötétedés figyelembevétele. A hegyi útvonalakon a nedves avar, a köves talaj és a gyorsan változó időjárás miatt fokozott óvatosság szükséges.A kisvasút menetrendjét, a kilátó és az apátság látogathatóságát indulás előtt ajánlott ellenőrizni.A Bükk nyugati oldalának két különböző arcaBélapátfalva és Szilvásvárad egymástól eltérő történeti és természeti értékeket képvisel.Bélapátfalván a középkori ciszterci örökség, a mészkőbányászat emlékei és a Bél-kő különleges felszíne kerül előtérbe.Szilvásváradon a karsztforrások, a mésztufaképződmények, az erdei vasút és az őskori régészeti lelőhelyek teszik változatossá a kirándulást.A két település közelsége lehetővé teszi, hogy az érdeklődők egyetlen kirándulás során több évszázad történetével és a Bükk eltérő természeti arculataival is találkozzanak.A környék felfedezéséhez pedig nem feltétlenül kell hosszú utazást tervezni. Egerből könnyen elérhető mindkét település, így az őszi hétvégék egyik kézenfekvő úti célját jelentik Heves megyében.ForrásokMinden, ami Eger – Újra az apátságon át vezet az Országos KéktúraMinden, ami Eger – Eltűnt sínek nyomában a Bükkben – amikor kisvasutak hálózták be Heves megye erdeitMinden, ami Eger – Vonattal Eger és Szilvásvárad között – a kis piros történeteMinden, ami Eger – Amikor a vasút utat tört a Bükk hegyei között – az Eger–Putnok vasútvonal születéseMinden, ami Eger – Hogyan adtak nevet az egerek Bélapátfalvának?Bors – Lélegzetelállító panoráma és erdei csend – Kihagyhatatlan őszi bakancslistás helyek a BükkbenBorítókép: A bélapátfalvai ciszterci apátsági templom madártávlatból. Képkocka a megadott YouTube-videóból.

Az Eger-patak vizét évszázadokon keresztül nemcsak a földek öntözésére, hanem gabonaőrlésre is hasznosították. A patak mentén egymást követték a vízimalmok, amelyek fontos szerepet játszottak a környező falvak gazdasági életében. Az egykori Kistályán működő Tót-féle malom is ezek közé tartozott. A ma már kevéssé ismert létesítményről Bakó Ferenc 1961-ben készített fényképfelvételt, amely megőrizte a régi épület és vízrendszerének akkori állapotát. A malom története Andornaktálya múltjának egy olyan fejezetéhez vezet vissza, amikor a patak ereje még nélkülözhetetlen energiaforrásnak számított.Kistálya és Andornak – két település, közös történelemA Tót-féle malom története szorosan kapcsolódik Andornaktálya kialakulásához. A mai község 1939-ben jött létre Andornak és Kistálya egyesítésével. A két település korábban önálló közösségként fejlődött, saját gazdasági létesítményekkel és helyi hagyományokkal.A Tót-malom az egykori Kistályán működött, míg Andornakon a Mocsáry-malom volt ismert. Mindkettő az Eger-patak vizét hasznosító malmok sorába tartozott.A térség földrajzi adottságai kedveztek a vízimalmok kialakulásának. Az Eger felől délre tartó patak mezőgazdasági területeken haladt keresztül, ahol a gabonatermesztés és a helyi feldolgozás évszázadokon át szorosan összetartozott.A malmoknak köszönhetően a környéken megtermelt gabonát helyben vagy a közeli településeken is megőrölhették. A vízimalom így nemcsak egy gazdasági épület volt, hanem a falusi élet fontos létesítménye is.Egykor malmok sora működött az Eger-patak menténAz Eger-patak régi vízimalmaival a Minden, ami Eger blog már 2018 augusztusában foglalkozott. Az akkori összeállítás húsz malmot sorolt fel Szarvaskőtől Egerlövőig, köztük a kistályai Tót-malmot és az andornaki Mocsáry-malmot.A 2026 szeptemberében megjelent újabb helytörténeti írás Kapor Elemér kutatásai alapján pontosította a korábbi adatokat. Eszerint tizenkilenc vízimalommal számolhatunk, a kisebb darálómalom külön kezelésével.A malmok az Eger-patak folyását követve egymás után helyezkedtek el. Egerben többek között a Kallómalom, a Práff-malom, a püspöki malom, a városi malom és az Adamcsek-malom szerepelt a felsorolásban.Ezeket követte Kistályán a Tót-malom, majd Andornakon a Mocsáry-malom. Délebbre Nagytálya, Maklár, Füzesabony és más települések malmai hasznosították a patak vizét.A malmok elhelyezkedése azt mutatja, hogy az Eger-patak nem pusztán természetes vízfolyás volt. A helyi gazdaság működésében is meghatározó szerepet töltött be, hiszen a víz energiájával olyan munkát végezhettek, amelyhez máskülönben jelentős emberi vagy állati erőre lett volna szükség.A Tót-féle malom egy 1961-es fényképenA Tót-féle malomról fennmaradt egyik legfontosabb dokumentum Bakó Ferenc 1961. március 9-én készített fényképfelvétele.A Fotóadattárban 10579-es leltári számon nyilvántartott fekete-fehér felvételen egy emeletes, vakolt falú malomépület látható. A falakon jelentős vakolathiányok figyelhetők meg, több helyen már a falazat is előtűnik.Az épület keskeny, osztott ablakai, hatalmas tetőszerkezete és a hozzá kapcsolódó vízvezető rendszer egy korábbi építési korszak emlékeit őrzik.A fénykép jobb oldalán jól megfigyelhető a zsilipszerkezet, amelyen keresztül nagy mennyiségű víz zúdul az alsó mederbe. A zsilip fölött egyszerű korlátos átjáró húzódik, amelyen egy férfi áll.A felvétel különösen értékes részlete a vízszintkülönbséget biztosító műtárgy. A vízimalmok működéséhez ugyanis nem volt elegendő a patak közelsége. A vizet megfelelő eséssel, szabályozható módon kellett a meghajtó szerkezethez vezetni.A fénykép alapján biztosan megállapítható, hogy az épület 1961 márciusában még állt, és a hozzá kapcsolódó vízrendszer legalább egy része fennmaradt.Azt azonban a felvétel önmagában nem bizonyítja, hogy ekkor még gabonát őröltek a malomban. A belső őrlőberendezések és a tényleges üzemi működés nem láthatók.Hogyan működtek a régi vízimalmok?A hagyományos vízimalmok működésének alapja a víz energiájának hasznosítása volt.A patak vizének egy részét rendszerint malomárokba vagy más szabályozott vízvezető rendszerbe terelték. A megfelelő eséssel érkező víz meghajtotta a vízkereket, amelynek forgását tengelyek és fogaskerekek közvetítették az őrlőszerkezethez.A malomkövek között a gabonaszemeket lisztté vagy darává őrölték. A víz mennyiségét zsilipekkel szabályozhatták, így a malom működését is befolyásolni lehetett.A vízimalmok teljesítményét több tényező határozta meg. Fontos volt a rendelkezésre álló vízmennyiség, az esés nagysága, a meghajtó szerkezet kialakítása és az őrlőberendezések állapota.A Tót-féle malom esetében egyelőre nem ismert olyan hiteles műszaki leírás, amelyből megállapítható lenne a vízkerék pontos típusa, az őrlőjáratok száma vagy a malom teljesítménye.Bakó Ferenc felvétele a vízvezető rendszer külső részét dokumentálja, ezért a belső technológia részleteiről további levéltári és helytörténeti kutatás adhatna pontosabb képet.A szomszédos Mocsáry-malom történeteA Tót-malom mellett az egykori Andornak másik ismert vízimalma a Mocsáry-malom volt.A két létesítményt külön kell kezelni, hiszen a történeti felsorolások önálló malomként említik őket.A Mocsáry-malomhoz különleges műszaki történet kapcsolódik. A korábbi helytörténeti feldolgozások szerint vízenergiáját villamosenergia-termelésre is hasznosították, amellyel a Mocsáry-kastély energiaellátásához járultak hozzá.Ez a megoldás jól példázza, hogy a vízimalmok szerepe idővel megváltozhatott. A hagyományos gabonaőrlés mellett a vízenergia más célokra is felhasználhatóvá vált.A Mocsáry-malom történetéből azonban nem következik, hogy a Tót-féle malomban is működött volna villamosenergia-termelő berendezés. Erre vonatkozóan jelenleg nincs ellenőrzött adat.A gőzmalmok megjelenése megváltoztatta az őrléstA vízimalmok gazdasági jelentőségét a 19. század ipari fejlődése fokozatosan átalakította.A hagyományos malmok működése nagymértékben függött a patak vízjárásától. A szárazabb időszakok, a vízhozam csökkenése vagy a vízvezető rendszerek meghibásodása akadályozhatta az őrlést.A gőzgépek megjelenésével lehetővé vált, hogy a gabonafeldolgozás a vízjárástól függetlenül is folytatódjon.Egerben a gőzmalomipar fejlődésének egyik ismert szereplője Schwarcz István volt. Az általa alapított üzem a 19. század második felében jelentős fejlődésen ment keresztül. A később Klein és Weinberger Egri Gőzmalom néven is ismert vállalkozás már az iparszerű gabonafeldolgozás korszakához tartozott.A nagyobb teljesítményű malmok megjelenése fokozatosan megváltoztatta a kisebb vízimalmok lehetőségeit.A hagyományos és az újabb technológiával működő malmok ugyanakkor hosszú ideig egymás mellett is létezhettek.A Tót-féle malom megszűnésének pontos időpontja egyelőre nem ismert. A rendelkezésre álló fénykép és helytörténeti adatok alapján ezért nem lehet megállapítani, hogy mikor őröltek benne utoljára gabonát.Mit árul el a fénykép a malom állapotáról?Bakó Ferenc 1961-es felvétele több olyan részletet is megőrzött, amelyek segítenek megismerni a malom akkori állapotát.Az épület falain jól látható a hosszabb idő alatt kialakult vakolatkárosodás. A falazat több helyen előtűnik, ugyanakkor a tetőszerkezet és az épület jelentős része még épségben látható.A vízvezető műtárgyon keresztül a fényképezés pillanatában víz folyt, ami azt bizonyítja, hogy a vízrendszernek legalább ez a szakasza akkor még átvezette a patak vizét.A zsilip fölött kialakított átjáró és a mellette látható épített szerkezetek szintén az egykori vízhasznosítás tárgyi emlékei.A fénykép azonban nem mutatja meg a malom teljes belső szerkezetét. Nem láthatók a malomkövek, a hajtóművek és az egykori őrlőberendezések sem.A felvétel így elsősorban az épület külső megjelenéséről és a hozzá kapcsolódó vízvezető rendszerről szolgáltat hiteles információt.Mi maradt meg napjainkra a Tót-malomból?A Tót-féle malom mai állapotáról egyelőre nem áll rendelkezésre olyan megbízható, friss dokumentáció, amely egyértelműen igazolná az épület fennmaradását vagy elbontását.A történeti felsorolások az egykori Kistályához kötik a malmot, de a pontos mai helyszín azonosításához további térképi és levéltári kutatás szükséges.Ebben fontos szerepet kaphatnak a régi kataszteri térképek, a malomárkok nyomvonalai, a korabeli tulajdoni iratok és a helyi visszaemlékezések.Andornaktálya önkormányzata korábban egy 352 oldalas, történeti fényképekkel és térképekkel illusztrált településtörténeti könyvet is megjelentetett. Az ilyen helytörténeti kiadványok további adatokat tartalmazhatnak az egykori malmok elhelyezkedéséről és történetéről.Különösen érdekes lenne Bakó Ferenc fényképének mai helyszínnel történő összehasonlítása. Ehhez először a malom pontos egykori helyét kellene azonosítani, majd megvizsgálni, fennmaradt-e az épületből, a vízvezető rendszerből vagy a malomárokból bármilyen részlet.Bakó Ferenc munkája megőrizte a múlt egy darabjátBakó Ferenc néprajzkutató és muzeológus munkásságában kiemelt szerepet kapott Heves megye népi építészete, településtörténete és hagyományos gazdálkodása.A Tót-féle malomról készített fényképe is ehhez a dokumentáló tevékenységhez kapcsolódik.A felvétel ma már nemcsak egy régi épületet mutat be, hanem az Eger-patak mentén egykor működő gazdasági létesítmények történetéhez is fontos adalékot szolgáltat.Az 1961. március 9-én készült fénykép pontos időbeli támpontot ad: bizonyítja, hogy a malomépület és vízrendszerének egy része ekkor még létezett.A malom korábbi történetének, tulajdonosainak, működési időszakának és későbbi sorsának részletes feltárása azonban további kutatást igényel.A Tót-féle vízimalom története Andornaktálya helytörténetének fontos része, egyben emlékeztet arra is, hogy az Eger-patak vizét egykor malmok egész sora hasznosította Szarvaskőtől egészen a délebbi településekig.ForrásokMinden, ami Eger – Az Eger-patak egykoron húsz vízimalmot hajtott (2018)Minden, ami Eger – Amikor még malmok sorakoztak az Eger-patak mentén – tizenkilenc malmot hajtott a víz (2026)Minden, ami Eger – A hegyoldalba vájt múlt – Andornaktálya különleges pincevilága (2026)Andornaktálya Község Önkormányzata – A település bemutatásaAndornaktálya Község Önkormányzata – Andornaktálya története című könyvBorítókép: A Tót-féle malom Andornaktályán, 1961. március 9. Fotó: Bakó Ferenc. Fotóadattár, leltári szám: 10579.

Egy új európai kutatás szerint az elmúlt száz évben jelentősen zsugorodott a vadon élő méhfajok elterjedési területe. A kedvezőtlen folyamat Közép-Európát is érinti, miközben Heves megyében a 2026-os aszály, a virágporhiány és a méhbetegségek okoznak komoly nehézségeket. A helyi méhészek számára a következő tavasz különösen nagy próbatételt jelenthet.Száz év változásait vizsgálták a kutatókA méhek szerepe jóval túlmutat a méztermelésen. A vadon élő növények és a mezőgazdasági kultúrák jelentős részének szaporodásában nélkülözhetetlenek a beporzó rovarok. Éppen ezért különösen figyelemre méltó az a nemzetközi kutatás, amelynek eredményeiről 2026 októberében számoltak be.A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány több mint négymillió megfigyelési adatot dolgozott fel. A kutatók mintegy száz év változásait elemezték, és vizsgálatuk az európai méh- és zengőlégyfajok körülbelül 88 százalékára terjedt ki.Az eredmények szerint a vizsgált méhfajok földrajzi elterjedési területe átlagosan mintegy harmadával csökkent. Ez nem azt jelenti, hogy Európában pontosan harmadával kevesebb méh él, hanem azt, hogy számos faj egyre kisebb területen fordul elő.A visszaszorulás különösen Nagy-Britanniában, Franciaországban és Közép-Európa több térségében jelentős. A kutatás alapján a földhasználat átalakulása és az éghajlati változások egyaránt befolyásolják a beporzók elterjedését.A hidegebb környezethez alkalmazkodott fajok helyzete különösen kedvezőtlen, miközben egyes melegkedvelő fajok új élőhelyeken is megjelennek.A vizsgálat ugyanakkor kedvező eredményt is hozott: a történeti adatokból ismert fajok több mint 90 százalékát az elmúlt húsz évben is megfigyelték. A beporzók többsége tehát még jelen van Európában, de sok faj korábbi élőhelyeinek egy részéről eltűnt.Heves megyében már nyáron figyelmeztettek a rendkívüli helyzetreA Minden, ami Eger blog szeptember 6-án részletesen foglalkozott a hazai méhészetek rendkívüli helyzetével. Akkor az Országos Magyar Méhészeti Egyesület figyelmeztetése alapján számoltunk be arról, hogy a tartós aszály miatt a méhek jelentős része természetes táplálék nélkül maradt.A 2026-os nyár különösen kedvezőtlenül alakult a méhcsaládok számára. A napraforgó július közepi elvirágzását követően az ország számos területén szinte teljesen megszűntek a természetes nektár- és virágporforrások.Az OMME augusztus végi tájékoztatása szerint a hazai méhállomány mintegy 80 százaléka heteken keresztül alig vagy egyáltalán nem jutott természetes virágporhoz.A probléma Heves megyében is jelentkezett. A Mátra és a Bükk környékén, az Eger környéki dombvidéken, valamint a megye déli mezőgazdasági területein egyaránt meghatározó a méhek számára rendelkezésre álló virágzó növényzet.A szárazság következtében azonban a természetes táplálékforrások jelentősen megfogyatkoztak. Az árokpartok, rétek és vízparti területek sem biztosítottak annyi nektárt és virágport, mint amennyire a méhcsaládoknak szükségük lett volna.A virágporhiány különösen azért veszélyes, mert a méhcsaládok fejlődését is befolyásolja. Megfelelő fehérjeforrás nélkül csökkenhet a fiasítás, és a családok gyengébben készülhetnek fel a téli időszakra.A helyi méhészek szerint a nyári méztermés a szokásos felét sem érte elA Heves megyei helyzetről szeptember elején Biró Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadója is beszámolt.Tájékoztatása szerint a nyári méztermés a szokásos mennyiség felét sem érte el. A méhészek számára azonban nem kizárólag a kisebb termés jelentett problémát.A tartós táplálékhiány következtében a telelésre készülő méhcsaládok mérete is elmaradhat a megszokottól. Ez pedig csökkentheti annak esélyét, hogy a családok megfelelő állapotban vészeljék át a telet.A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a méhészeknek a vízellátásról is fokozottan gondoskodniuk kellett. A kiszáradó természetes vízforrások miatt a méhek nagyobb távolságokra kényszerülhettek, a külterületi itatókat pedig más állatok is felkeresték.A helyzet gazdasági szempontból sem kedvező. A kisebb méztermés mellett a felvásárlási árak sem alakultak úgy, hogy ellensúlyozzák a termelők veszteségeit.Mindez különösen érzékenyen érinti azokat a családi méhészeteket, amelyek számára a mézértékesítés fontos bevételi forrás.Méhbetegségek miatt több Heves megyei településen is zárlatot rendeltek elA szárazság mellett 2026 őszén méhegészségügyi problémák is nehezítették a helyi méhészek munkáját.Szeptember 23-tól Eger és Felsőtárkány érintett területein méhegészségügyi védőkörzeti intézkedések léptek életbe, miután egy egri méhészetben a mézelő méhek nyúlós költésrothadását állapították meg.A Felsőtárkány önkormányzati honlapján szeptember 28-án közzétett tájékoztatás szerint a fertőzött méhészet körüli öt kilométeres körzetet érintették az intézkedések.A zárlat alá vont területről a méhek és méhészeti termékek kiszállítását, illetve áthelyezését korlátozták. Az érintett méhészetekben rendszeres állategészségügyi vizsgálatokat írtak elő.A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal október 21-én frissített nyilvántartásában további Heves megyei települések is szerepeltek a nyúlós költésrothadással kapcsolatos zárlatok között.A szeptember 18-i kezdetű intézkedések többek között Gyöngyöst, Gyöngyössolymost, Abasárt, Pálosvörösmartot, Visontát, valamint Markaz és Halmajugra egyes részeit is érintették.Fontos különbség, hogy ezek a hatósági intézkedések a tartott mézelő méhek fertőző betegségéhez kapcsolódnak, míg az európai kutatás elsősorban a különböző beporzófajok hosszú távú földrajzi visszaszorulását vizsgálta. A két probléma nem azonos, de egyaránt jelzi, mennyire sérülékeny lehet a méhek helyzete.A Bükk és a Mátra természeti értékei szempontjából is fontosak a beporzókHeves megye természeti környezete változatos élőhelyeket biztosít a rovarvilág számára. A Bükk és a Mátra erdőszegélyei, hegyi rétjei, tisztásai, valamint az Eger környéki gyepek és mezőgazdasági területek számos virágzó növényfajnak adnak otthont.Ezek a területek nemcsak a házi méhek, hanem a vadon élő méhfajok, poszméhek, zengőlegyek és más beporzók számára is fontosak.A beporzók védelme ezért nem korlátozódhat a méhészetek támogatására.A vadon élő méhek egy része a talajban fészkel, más fajok növényi szárakban vagy természetes üregekben alakítják ki fészkelőhelyüket. Számukra a megfelelő élőhelyek fennmaradása, a változatos virágzó növényzet és a növényvédő szerek körültekintő alkalmazása egyaránt fontos.A természetes gyepek, mezsgyék és virágzó erdőszegélyek megőrzése különösen értékes lehet. Ezek a területek nemcsak táplálékot, hanem szaporodási és telelési lehetőségeket is biztosíthatnak.Az európai kutatásból ugyanakkor nem lehet közvetlenül megállapítani, hogy a Bükkben vagy a Mátrában pontosan hány százalékkal csökkent a vadon élő méhek száma. Ehhez helyi, hosszú időszakot átfogó fajfelmérésekre lenne szükség.A következő tavasz lehet az igazi próbatételAz Országos Magyar Méhészeti Egyesület már augusztus végén arra figyelmeztetett, hogy a rendkívüli nyári időjárás következményei 2027 tavaszán is jelentkezhetnek.A gyengébben fejlődő, kisebb létszámú méhcsaládok számára a tél átvészelése nagyobb kihívást jelenthet. A tényleges veszteségek mértékét azonban csak a telelés után lehet majd megítélni.Ez Heves megyében is fontos kérdés lesz.A tavaszi virágzás idején a méhcsaládok állapota meghatározza, hogy milyen erősséggel tudnak részt venni a gyűjtésben és a beporzásban. A méhészeknek ezért nemcsak a következő méztermésre, hanem az állományok egészségének és megfelelő fejlődésének biztosítására is figyelniük kell.A vadon élő beporzók helyzete ennél összetettebb, hiszen a különböző fajok eltérően reagálnak az időjárási szélsőségekre és az élőhelyek átalakulására.Mit tehetünk a méhek védelméért Egerben és Heves megyében?A beporzók számára a települési zöldterületek, a kertek és a mezőgazdasági területek kezelése is számít.Egerben és a megye településein a változatos, lehetőleg őshonos virágzó növények telepítése, a felesleges vegyszerhasználat kerülése, valamint egyes kevésbé használt gyepfelületek ritkább, megfelelően időzített kaszálása is segítheti a vadon élő beporzókat.A kerttulajdonosok számára különösen hasznos, ha tavasztól őszig egymást váltó virágzású növényeket választanak. Így nemcsak néhány hétre, hanem hosszabb időszakra biztosíthatnak táplálékot a rovaroknak.A helyi méhészek támogatásának egyik lehetősége a közvetlen termelői mézvásárlás. Ez elsősorban a méhészeti gazdaságok fennmaradását segíti, miközben a vadon élő beporzók védelméhez külön élőhelyvédelmi intézkedésekre is szükség van.Nemcsak a mézről, hanem a természet jövőjéről is szó vanAz európai kutatás és a Heves megyei tapasztalatok egyaránt figyelmeztetnek arra, hogy a méhek helyzetét több, egymással összefüggő tényező befolyásolja.Az élőhelyek átalakulása, a szélsőséges időjárás, a természetes táplálékforrások csökkenése és a méhészeteket érintő betegségek különböző módon, de egyaránt komoly kihívást jelentenek.Heves megyében a 2026-os esztendő már most nehéz évként maradhat meg a méhészek emlékezetében. A kisebb méztermés, a nyári virágporhiány és az őszi méhegészségügyi intézkedések együttesen indokolják a fokozott figyelmet.A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz, milyen állapotban érik meg a méhcsaládok a tavaszt. A vadon élő beporzók esetében pedig hosszabb távon az élőhelyek megőrzése és a változatos növényvilág fenntartása jelentheti a megoldás egyik alapját.A méhek védelme így nemcsak a méhészek ügye, hanem a mezőgazdaság, a természetvédelem és a helyi közösségek közös érdeke is.ForrásokMinden, ami Eger – Rendkívüli helyzetben a méhészek – Heves megyében is érezteti hatását az aszályOrigo – Döbbenetes mértékben visszaszorultak a méhek EurópábanOrszágos Magyar Méhészeti Egyesület – Rendkívüli helyzetben a hazai méhészetekFelsőtárkány – Tájékoztatás méhegészségügyi védőkörzetről Egerben és FelsőtárkánybanNébih – Méhbetegség-zárlatok, 2026. október 21-i nyilvántartásHEOL – Az extrém szárazság a méheket is kihívás elé állítottaBorítókép: méhkaptár – illusztráció.

A Bükk és a Mátra találkozásának vidékén egymástól nem túl nagy távolságra sorakoznak azok a középkori várak és várromok, amelyekhez évszázadok történelme, különös néphagyományok és olykor egészen meghökkentő legendák kapcsolódnak. Eger, Sirok, Kisnána, Szarvaskő és Cserépváralja erősségei ma is felfedezhetők, bár egészen különböző állapotban maradtak fenn. Van közöttük országosan ismert történelmi emlékhely, helyreállított várkastély és olyan rom is, amelynek falait már szinte visszahódította a természet. A 2026-os őszi kirándulási szezonban is érdemes felkeresni őket, különösen akkor, ha a történelmi események mellett a régi mondákra is kíváncsiak vagyunk.Az egri vár – ahol a történelem és az irodalom találkozikEger vára nemcsak Heves megye, hanem Magyarország egyik legismertebb történelmi emlékhelye. Hírnevét elsősorban az 1552-es ostromnak köszönheti, amikor Dobó István vezetésével a várvédők sikeresen ellenálltak az oszmán túlerőnek.A vár története azonban jóval korábban kezdődött. A Várhegy már az Árpád-korban az egri püspökség központja volt, és a középkori székesegyház maradványai ma is az egykori egyházi központ jelentőségére emlékeztetnek.A 16. században a várat fokozatosan korszerűsítették, hogy megfeleljen a tüzérségi hadviselés követelményeinek. A bástyák, védőfalak és föld alatti járatok nem csupán látványos építmények voltak, hanem a védelem nélkülözhetetlen részei.Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye különleges helyet biztosított a várnak a magyar irodalomban. Bornemissza Gergely és Cecey Éva története, a várvédők küzdelme, valamint az ostrom drámai eseményei nemzedékek számára tették személyessé az egri történelmet.A regény ugyanakkor irodalmi alkotás, ezért egyes szereplői, párbeszédei és eseményei nem tekinthetők szó szerinti történelmi dokumentációnak.Mit kínál az egri vár 2026 őszén?A Dobó István Vármúzeum kiállításai között továbbra is megtalálható a vártörténeti bemutató, a Hősök terme, a börtönkiállítás és az Egri csillagok Panoptikum.Az aknafigyelő folyosók kizárólag tárlatvezetés keretében látogathatók. A kazamatákban a történelmi bemutatók mellett a szőlőművelés örökségével foglalkozó kiállítás is helyet kapott.A múzeum 2026-os tájékoztatása szerint októberben a várkapu mindennap 6 és 20 óra között tart nyitva, a pénztárak 9 és 18:30 között működnek. November 2-től a várkapu nyitvatartása 9 és 18 óra közé módosul.A vár területén az állagvédelmi munkák és az esetleges lezárások miatt egyes útvonalak megközelíthetősége változhat.Kisnána – a vár, amelynek kútjában sárkány alszikEgertől délnyugatra, a Mátra lábánál található Kisnána vára. Az épületegyüttes különlegessége, hogy nem egy meredek sziklaszirten magasodik, hanem közvetlenül a településen áll.A középkori erősség története szorosan összefügg az Aba nemzetségből származó Kompolti családdal.A 15. században kialakult várkastély nemcsak védelmi feladatokat látott el, hanem főúri lakóhelyként is szolgált. A palota, a kápolna, a gazdasági épületek és a kettős falgyűrű a késő középkori nemesi élet emlékei.A vártemplom gótikus falai ma is láthatók, és a régészeti feltárások több építési korszakot azonosítottak.A szerencsét hozó sárkány legendájaKisnána egyik legismertebb mondája szerint a vár uraihoz egy barátságos, szerencsét hozó sárkány kötődött.Amikor a Kompolti család utolsó férfitagja meghalt, a sárkány a vár kútjába húzódott, hogy egykori gazdája közelében maradhasson.A legenda szerint ezeréves álomba merült, és amikor egyszer felébred, új aranykor köszönt a várra.A néphagyomány úgy tartja, hogy az alvó sárkány időnként ásít. Aki ilyenkor megérzi a leheletét, szerencsés lehet.Egy másik változat szerint a kútba dobott pénzérme árulhatja el, hogy a sárkány éppen ásít-e. Ha nem hallatszik koppanás, az érme állítólag a szájába hullott.A történet természetesen a néphagyomány része, nem történelmi esemény. A vár kútjába a műemlék védelme érdekében nem ajánlott pénzt vagy más tárgyat dobni.Móré László és az elveszett kincsKisnána történetéhez egy másik, történelmi alapokon nyugvó legenda is kapcsolódik.A Minden, ami Eger 2026 szeptemberében külön cikkben foglalkozott Móré László elveszett kincsével.A hírhedt főúr a 16. században került kapcsolatba a várral. A törökök 1543-ban elfoglalták Kisnánát, Mórét pedig fogságba hurcolták.Istvánffy Miklós történetíró beszámolója szerint a várúr az ostrom során pénzt szórt a támadók közé, hogy elterelje figyelmüket, és így próbáljon megszökni.A helyi legenda szerint vagyonának egy részét a vár alatt rejtette el, ám ennek létezésére nincs hiteles bizonyíték.Móré alakja Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében is felbukkan, így a kisnánai történet az egri irodalmi örökséghez is kapcsolódik.A vár 2026 őszén is látogatható, de a nyitvatartás szezonálisan változik, ezért indulás előtt érdemes tájékozódni.Sirok – szerelmesek, kővé vált alakok és föld alatti járatokA Mátra keleti peremén, a Tarna völgye fölött emelkedik a siroki vár.A meredek hegytetőn álló erősség nemcsak falmaradványairól és panorámájáról ismert, hanem különleges föld alatti járatairól is.A vulkáni eredetű riolittufába egykor termeket, folyosókat és lépcsőket vájtak. Ezek az építmények a vár védelmi rendszerének sajátos részei voltak.A siroki vár egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy építői nem elégedtek meg a hegy tetejével: magát a sziklát is felhasználták az erődítés kialakításához.A helyreállításoknak köszönhetően ma a vár alsó és felső része, valamint több sziklába vájt helyisége is megtekinthető.A Barát és az Apáca szikla történeteA vár közelében két különös sziklaalakzat magasodik, amelyeket Barát és Apáca sziklaként ismernek.A hozzájuk kapcsolódó mondák közös eleme a tiltott szerelem.Az egyik történet szerint egy szerzetes és egy apáca egymásba szeretett, ám kapcsolatukat tiltották. Büntetésük az lett, hogy kővé változtak.Egy másik mondaváltozat egy várúr lányáról és annak kedveséről szól.A féltékeny apa meg akarta ölni a fiatalembert, ám lánya szerelme elé ugrott. A tragédia után a két szerelmes alakja a hagyomány szerint sziklává változott.A különböző történetek nem egységesek, de mindegyik ugyanahhoz a látványos természeti képződményhez kapcsolódik.A vár úrnőjének tragédiájaSirok mondavilágában egy kísérteties történet is fennmaradt.A legenda szerint a vár egyik úrnője elveszítette szerelmét egy bajvívás során. A tragédia után bosszút állt a vitézeken, majd a vár legmagasabb pontjáról a mélybe vetette magát.A történetnek nincs igazolt történelmi alapja, de jól mutatja, miként alakultak ki a középkori várakhoz kapcsolódó romantikus és tragikus mondák.A Törökasztal különleges szikláiA vár közelében található Törökasztal a környék egyik legérdekesebb sziklaalakzata.A természetes sziklafelszínről látványos kilátás nyílik a várra és a Mátra keleti részére.A Törökasztal és a Barát–Apáca sziklák felkeresése külön kirándulási programként is ajánlható, de a meredek sziklaszegélyek miatt fokozott óvatosság szükséges.A siroki vár közzétett 2026-os szezonális rendje szerint október végéig általában 10 és 18 óra között látogatható, a téli időszakban rövidebb nyitvatartással.Szarvaskő – az egri püspökök egykori váraEgertől északra, a Bükk hegyei között található Szarvaskő.A település fölötti meredek sziklacsúcson egykor középkori vár állt, amely az egri püspökség birtokaihoz tartozott.Az erősség helyének kiválasztása nem volt véletlen. A szűk völgyben vezető út ellenőrzésére kiválóan alkalmas magaslatról jól belátható volt a környező terület.A vár a középkorban az egri püspöki birtokrendszer egyik kisebb erőssége volt.Napjainkra csak szerény falmaradványok maradtak fenn, ezért Szarvaskő egészen más élményt kínál, mint Eger vagy Kisnána.Itt nem kiállítótermek és helyreállított várfalak várják a látogatót, hanem egy történelmi helyszín és a környező táj.A név, amely régebbi a falunálSzarvaskő nevének eredetét a helyi hagyomány a sziklás hegyhez kapcsolja.Az egykori várhegyet Szarvas-sziklaként, illetve Szarvaskőként is emlegették, és a név később a település megnevezésében is fennmaradt.A környék történelmi helynevei között szerepel az Akasztódomb is, amelynek elnevezése a régi igazságszolgáltatás emlékét őrzi.A szarvaskői várromhoz vezető kirándulás egyik legnagyobb értéke a kilátás. A magaslatról a település, a völgy és a környező hegyek is megfigyelhetők.A várrom nem kiépített múzeumi látványosság, ezért megfelelő túracipő és körültekintés ajánlott.Cserépvár – ahol már csak a romok emlékeztetnek a középkorraCserépváralja közelében, a Bükkalja erdős dombjai között találhatók Cserépvár maradványai.Az egykori erősség története a középkorig nyúlik vissza, de a várból ma már csak kevés falmaradvány és a terepen felismerhető építészeti nyomok maradtak fenn.A vár a késő középkorban és a kora újkorban is szerepet játszott a térség történetében.A Rákóczi-szabadságharc idején különös esemény kapcsolódott hozzá: Telekessy István egri püspök fogva tartásának története.A 18. századra az erősség fokozatosan elveszítette jelentőségét, épületei pusztulásnak indultak.Kaptárkövek és sziklába vájt tárolókCserépváralja környéke nemcsak a várrom miatt érdekes.A Bükkalja egyik jellegzetessége a könnyen faragható vulkáni tufa, amelybe az emberek évszázadokon át különféle üregeket, pincéket és gazdasági helyiségeket vájtak.A település környékén kaptárkövek is találhatók. Ezek olyan sziklaalakzatok, amelyek felületén emberkéz által kialakított fülkék láthatók.A fülkék eredeti rendeltetéséről több elmélet született, de valamennyi kérdésre ma sincs egyértelmű válasz.A település barlanglakásos emlékei szintén a helyi tufakőzet felhasználásának történetét mutatják be.A várromhoz vezető kirándulás így a középkori történelem mellett a Bükkalja sajátos földtani és néprajzi örökségével is megismerteti a látogatót.Öt vár, öt különböző kirándulási élményAz Eger környéki várak közös történelmi múltjuk ellenére egészen eltérő élményt kínálnak.Az egri vár múzeumi kiállításokkal és az 1552-es ostrom emlékeivel várja a látogatókat.Kisnána a középkori főúri élet, a sárkánymonda és Móré László története miatt különleges.Sirok a sziklába vájt járatokkal, a panorámával és a szerelmi legendákkal tűnik ki.Szarvaskő elsősorban rövidebb természetjáró kirándulásként érdekes, míg Cserépváralja a várrom mellett kaptárköveket és barlanglakásos emlékeket is kínál.Aki valamennyi helyszínt szeretné alaposabban felfedezni, annak érdemes több napot szánnia a kirándulásokra.A várak látogatásakor különösen fontos figyelembe venni, hogy a kiépített műemlékek és a természetben található romok megközelítése eltérő felkészültséget igényel.Őszi vártúrák 2026-banAz október végi időszak különösen alkalmas lehet a várak és várromok felkeresésére.A Bükk és a Mátra erdőinek őszi színei látványos környezetet teremtenek a történelmi helyszínekhez.A rövidülő nappalok miatt azonban a kirándulásokat célszerű úgy megtervezni, hogy a várromoktól még világosban vissza lehessen térni.A kiépített váraknál a belépőjegyek, a nyitvatartás és a látogatható területek aktuális rendje indulás előtt ellenőrzendő.A kevésbé kiépített romoknál a csúszós sziklák, a meredek lejtők és az esetleges omlásveszély jelenthetnek kockázatot.Eger környékének várromjai nemcsak a történelmi események miatt érdemelnek figyelmet. A hozzájuk kapcsolódó mondák arról is mesélnek, hogyan próbálták a régi korok emberei megmagyarázni a különös sziklaformákat, az elhagyott falakat és az egykor itt élők sorsát.A kisnánai sárkány, a siroki szerelmesek és Móré László elveszett kincse nem ugyanúgy részei a múltnak, mint Dobó István várvédelme vagy a középkori püspöki várak története.Mégis hozzátartoznak a vidék kulturális örökségéhez.A történelem megőrizte a várak építőinek, birtokosainak és ostromlóinak egy részét. A néphagyomány pedig azokat a történeteket, amelyek évszázadokkal később is tovább élnek a környező falvakban.ForrásokMinden, ami Eger – Szerelmi drámákról és barátságos sárkányokról regélnek az egri körüli várromokMinden, ami Eger – Móré László elveszett kincse – vajon ma is a kisnánai vár alatt rejtőzik?Minden, ami Eger – Az egri vár Eger nagy történelmi múltú váraDobó István Vármúzeum – Nyitvatartás, 2026Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Kisnánai várrom és népi műemlékSirok község – Hasznos információk, várnyitvatartásKulturális Örökség Napjai – Siroki várBorítókép: Az egri vár – Dobó István Vármúzeum