Egri programok

Aranypénzek az ostromló törökök között, egy hírhedt rablólovag, fogságba hurcolt várúr és egy soha elő nem került kincs. A kisnánai vár történetéhez olyan legenda kapcsolódik, amely évszázadok óta izgatja az emberek fantáziáját. A történetnek ráadásul valós történelmi alapja is van: Móré László valóban itt került a törökök kezére, és egy korabeli történetíró szerint valóban aranyat és tallérokat szórt az ostromlók közé. De vajon mi lett a többi kincsével? A Mátra déli lábánál fekvő Kisnána egyik legnagyobb kincse maga a vár. A késő középkori magyar nemesi rezidenciák különleges emléke nem hatalmas hegy tetején magasodik: szinte belesimul a településbe. Falai között azonban olyan történetek születtek, amelyek jóval messzebbre jutottak a Mátra vidékénél. Az egyik leghíresebb közülük Móré László elveszett kincsének legendája. Az NLC 2020-ban a magyar falvak különleges mondái között idézte fel a történetet: eszerint a hajdan gazdag délvidéki főúr rengeteg összerabolt kincset vitt magával Nánára, amelynek egy részét a vár titkos pincerendszerében rejtette el. A történet azonban ennél jóval régebbi. Ki volt Móré László? Móré László a 16. századi Magyarország egyik különös és meglehetősen rossz hírű alakjaként maradt fenn az emlékezetben. Egykor jelentős birtokokkal rendelkező főúr volt, Mária királyné kegyenceként is említik, később azonban egyre inkább erőszakos, nyughatatlan ember hírébe került. A kisnánai vár hivatalos története szerint a közvélekedésben olyan alakja maradt fenn, aki Nánáról kiindulva a vártól délre húzódó Eger–Buda útvonalon közlekedő karavánokat is fosztogatta. Ez Eger szempontjából különösen érdekes részlet: a kisnánai történet nem elszigetelt mátrai legenda, hanem a térség egykori közlekedési útvonalaihoz is kapcsolódik. A hagyomány szerint Móré végül olyan karavánba kötött bele, amelybe nem kellett volna. A törökök megindultak Kisnána ellen A történet szerint Móré emberei a budai pasa karavánját is kirabolták. A válasz nem maradt el: török sereg vonult a nánai vár ellen. Itt azonban már érdemes különválasztani a legendát és a történelmileg jobban alátámasztható eseményeket. Az NLC által felidézett mondaváltozat 1542-re helyezi a történetet. A kisnánai vár hivatalos történeti ismertetése szerint azonban 1543-ban foglalta el a török a várat Móré Lászlótól, és ez volt az erősség egyetlen olyan jelentős ostroma, amelyről részletesebb információink maradtak fenn. A legenda szerint Móré emberei éjszaka feltörték a pincéket, bort ittak, lerészegedtek és énekelni kezdtek. Az ostromlók felismerték a lehetőséget, és ismét támadásba lendültek. Móré számára egyre világosabbá vált: a vár elveszett. Ekkor következett az a jelenet, amely miatt a történetet csaknem ötszáz évvel később is meséljük. Aranypénzek hullottak a várfalról Móré állítólag erszényekből kezdte az arany- és ezüstpénzt szórni az ostromló török katonák közé. A terve egyszerű lehetett: amíg a katonák a földre hullott pénzt kapkodják össze, ő megszökik. És itt érkezünk el a történet egyik legizgalmasabb részéhez. Az aranypénzek szétszórása ugyanis nem pusztán egy modern legenda. A kisnánai vár történeti összefoglalója Istvánffy Miklós 16–17. századi történetíró beszámolóját is idézi. Istvánffy szerint Móré valóban pénzt szórt a fal alatt lévő törökök közé azért, hogy a katonák annak felszedésével legyenek elfoglalva, amíg ő elmenekül. A terv azonban nem sikerült. Mórét elfogták. Két fiával együtt Isztambulba vitték, ahol a híres-hírhedt Héttorony, a Jedikule foglya lett. De hová lett Móré többi kincse? Itt ér véget a történelem, és kezdődik igazán a legenda. Ha Mórénak annyi pénze volt, hogy erszényszámra szórhatta az ostromlók közé, vajon hol volt vagyonának többi része? A helyi monda szerint Móré nem vitte magával és nem is szórta szét valamennyi kincsét. A történet úgy tartja, hogy még az ostrom előtt sok szekérnyi zsákmánnyal érkezett a várba, a vagyont pedig egy titkos pincerendszerben rejtette el. Amikor elfogták, már nem volt lehetősége visszatérni érte. A kincset pedig állítólag azóta sem találták meg. Így született meg Móré László elveszett kincsének legendája. Egy titkos alagút és egy kódex tovább bonyolítja a történetet A helyi mondavilágnak van egy még különösebb részlete. Kisnána településképi arculati kézikönyve is megemlíti az úgynevezett Könnyűtárhoz kapcsolódó legendát. A hagyomány szerint ehhez az épülethez egy titkos alagút vezetett a várból, és ezen keresztül menekítették ki azt a kódexet, amely Móré László kincsének rejtekhelyéről tartalmazott információt. Természetesen ez már a legenda világa. Hiteles bizonyíték nincs arra, hogy valahol a kisnánai vár alatt valóban arannyal teli rejtekhely várná megtalálóját. Éppen ettől izgalmas. Egy jó legenda mindig hagy maga után egy apró kérdőjelet. Gárdonyi Géza is megemlékezett Móréról A történetnek van egy különösen érdekes egri kapcsolata is. Móré László neve felbukkan Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében. A kisnánai vár ismertetője szerint először akkor kerül szóba, amikor Dobóék Cecey udvarházánál keresik, később pedig az isztambuli Héttoronyban találkozunk vele ismét, Török Bálint és Majláth István mellett. Így a kisnánai vár története különös módon összekapcsolódik Eger egyik legfontosabb irodalmi örökségével is. A regény és a történelem természetesen nem ugyanaz, de Gárdonyi révén Móré alakja olyan olvasók millióihoz is eljutott, akik talán soha nem jártak Kisnánán. A vár későbbi sorsa sem volt békés Móré elfogása után Kisnána története nem ért véget. A vár hivatalos története szerint a törökök 1543-ban még nem pusztították el az erősséget. A település ugyan átmenetileg elnéptelenedett, de 1550-ben már ismét lakosságot jegyeztek fel. Az 1560-as évektől kisebb török őrség is állomásozott itt. A döntő fordulat Eger 1596-os eleste után következett: az egri pasa leromboltatta a kisnánai várat. A település ezt követően hosszú időre lakatlanná vált. Így Kisnána története még egyszer közvetlenül összekapcsolódott Eger sorsával. Vajon ott van még a kincs? Erre természetesen nincs válaszunk. A mai kisnánai vár régészeti és történeti emlék, nem pedig szabadon bejárható kincskereső terület. A falak között azonban könnyű megérteni, hogyan maradhatott életben évszázadokon keresztül Móré története. Várfalak, pincék, egykori lakóépületek maradványai, ostrom és egy valóban létezett főúr, akiről történeti forrás is feljegyezte, hogy pénzt szórt ellenségei közé. Ehhez már csak egyetlen kérdést kellett hozzátennie az utókornak: ha ennyi aranyat szétszórt, vajon mennyit rejthetett el? Talán semennyit. Talán Móré kincsének története csak évszázadok alatt kiszínezett monda. De amikor az ember Kisnánán végigsétál a középkori falak között, és lenéz az egykori pincék irányába, nehéz teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a vár már minden titkát elárulta. És talán jobb is így. Források NLC – Magyar falvak legendái: Móré elrejtett kincse Kisnánai vár – A vár története Kisnána hivatalos oldala – Legendák, Móré kincse Kisnána településképi arculati kézikönyve Légifelvétel a kisnánai várról, amelyhez Móré László elveszett kincsének évszázados legendája kapcsolódik. Fotó: AeroArt.hu

Több mint két évtizeddel ezelőtt, 2002. március 25-én jelent meg az NLC oldalán egy Eger városát bemutató útikalauz. A vár, a Bazilika, a Líceum, a Főegyházmegyei Könyvtár, a Minaret, a fürdők és természetesen az egri borok már akkor is a város legfontosabb vonzerői közé tartoztak. Huszonnégy év telt el azóta. Érdemes megnézni: mennyit változott Eger, és mi az, ami 2002 óta szinte változatlanul hozzátartozik a város arculatához.2002 ma már meglepően távolinak tűnik. Nem volt Facebook, nem készítettünk telefonnal fényképek százait egy városi séta alatt, az okostelefonos útvonaltervezés pedig még a jövő zenéje volt. Ha valaki Egerbe készült, útikönyvből, prospektusból, ismerősök ajánlásából vagy az akkor még jóval fiatalabb interneten próbált tájékozódni.Az NLC 2002. március 25-én megjelent Eger-bemutatója ezért ma már önmagában is egy apró kordokumentum.A legérdekesebb pedig talán az, hogy Eger alapvető turisztikai „névjegye” 24 év alatt sem változott meg.A vár akkor is Eger első számú jelképe voltHa egyetlen épületet kellene választani, amelyről szinte minden magyar embernek Eger jut eszébe, valószínűleg ma is a vár lenne az.Így volt ez 2002-ben is.Az 1552-es ostrom, Dobó István és az egri várvédők története, valamint Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye már jóval az internetes turisztikai oldalak megjelenése előtt országosan ismertté tette a várost.Érdekes adat őrzi, milyen jelentős turisztikai helyszín volt akkoriban a vár: egy korabeli egri fejlesztési dokumentum szerint 2002-ben mintegy 423 ezer látogatót regisztráltak az Egri várban. Egy évvel korábban 436 ezer, 2003-ban pedig 435 ezer volt ez a szám.A mai látogató azonban már nem pontosan ugyanazzal a várral találkozik, mint a 2002-es turista.Az elmúlt két évtizedben jelentős turisztikai és műemléki fejlesztések történtek: megújultak és újra látogathatóvá váltak egyes terek, változtak a kiállítások, új attrakciók jelentek meg, a kazamatarendszer bemutatása is átalakult.2026-ban pedig ismét a vár hosszú távú megóvása került előtérbe. A város tájékoztatása szerint állami támogatással zajlik a legrosszabb állapotú várfalak és veszélyessé vált területek helyreállításának előkészítése és megvalósítása.Vagyis a vár ugyanaz az évszázados jelkép – de közben folyamatosan változó műemlék is.A Bazilika – ugyanaz a monumentális épület, mégis új élményekkelA 2002-es városbemutatóból természetesen az Egri Bazilika sem maradhatott ki.Hild József tervei alapján, Pyrker János László érsek megrendelésére 1831 és 1837 között épült fel. Ma is Magyarország második legnagyobb templomaként tartják számon.Aki azonban 2002-ben járt itt utoljára, ma több újdonsággal találkozhat.A Bazilika nagyszabású rekonstrukción esett át, és az egyik legérdekesebb új lehetőség, hogy a látogatók már a székesegyház tornyába is feljuthatnak. A magasból egészen más arcát mutatja Eger: feltárul a Líceum, a történelmi belváros, a Dobó tér, a vár és a várost övező táj.A 2002-es turistának ilyen élmény még nem szerepelt az egri programjában.Ami viszont változatlan: a Bazilika és a vele szemben álló Líceum együttese ma is Eger egyik legimpozánsabb városképi látványa.A Líceum és a Főegyházmegyei Könyvtár – olyan kincsek, amelyek nem öregszenekA Líceum már 2002-ben is a város egyik kihagyhatatlan látnivalója volt.És jó okkal.Az Eszterházy téren álló monumentális épület nem egyszerűen Eger egyik építészeti jelképe. A falai között őrzött tudományos és kulturális örökség országos jelentőségű.Különleges értéke a Főegyházmegyei Könyvtár történelmi gyűjteménye, amelynek múltja évszázadokra nyúlik vissza. Kódexek, ősnyomtatványok és más könyvritkaságok maradtak fenn benne.A Líceum szerepe közben sokat változott. A 2002-ben Egerbe érkező látogató még az Eszterházy Károly Főiskola városával találkozott. Az intézmény azóta egyetemi rangra emelkedett, több szervezeti átalakuláson és névváltozáson ment keresztül, ma pedig Eszterházy Károly Katolikus Egyetemként működik.Az épület azonban továbbra is ugyanott őrzi Eger tudományos múltjának emlékeit.A Minaret: 24 évvel később is meg kell mászniVan olyan egri program, amelyhez tulajdonképpen nem kell új reklámszöveget írni.Fel kell menni a Minaretbe.A török uralom egyik legkülönlegesebb magyarországi emléke ma is ott magasodik a történelmi belváros házai fölött. Keskeny csigalépcsője és apró erkélye generációk számára jelentett egyszerre izgalmas és kissé félelmetes élményt.A torony mintegy 40 méter magas, és a feljutásért közel száz lépcsőfokkal kell megdolgozni.A panoráma azonban ma is megéri.Különösen érdekes belegondolni: aki 2002-ben ugyaninnen nézett Egerre, sok részletében más várost látott maga alatt.Megváltoztak terek, épületek újultak meg, teraszok és vendéglátóhelyek jelentek meg, más lett a közlekedés és a belváros használata.A Minaret viszont maradt.A fürdőváros, amelynek története sokkal régebbi 2002-nélAz NLC régi városbemutatójában Eger fürdőkultúrája is helyet kapott.Ez sem véletlen.Eger termál- és gyógyvizei, valamint a török korból fennmaradt fürdőkultúra évszázadok óta hozzátartoznak a város történetéhez. A Termálfürdő, a Török Fürdő és a környék forrásai ma is fontos részei Eger idegenforgalmának.Egy korabeli adat szerint az egri Termálfürdőben 2002-ben mintegy 314 ezer látogatót regisztráltak.Azóta természetesen a fürdő környezete, szolgáltatásai és infrastruktúrája is sokat változott, miközben a lényeg ugyanaz maradt: a város alatt feltörő víz ma is Eger egyik természeti kincse.És persze ott volt a borEger bemutatása 2002-ben sem lehetett teljes bor nélkül.És 2026-ban sem lehet.A Szépasszony-völgy, az Egri Bikavér és a környék pincéi évtizedekkel ezelőtt is az idegenforgalmi ajánlók állandó szereplői voltak.Ezen a területen azonban talán nagyobb változás történt, mint elsőre gondolnánk.A hagyományos pinceélmény mellé egyre erősebben felzárkózott a modern gasztronómia és a minőségi borturizmus. Új pincészetek, teraszok, borbárok és rendezvények jelentek meg, miközben az Egri Bikavér mellé újabb meghatározó névként az Egri Csillag is bekerült a város és a borvidék arculatába.A Szépasszony-völgy ugyanakkor ma is ugyanazt az alapélményt kínálja, amiért régen is felkeresték: pincék sorát, egri bort és azt a különös hangulatot, amelyet máshová nehéz lenne átültetni.Ami 2002-ben még elképzelhetetlen lett volnaTalán a legnagyobb változás nem is valamelyik műemléknél történt, hanem abban, hogyan fedezzük fel Egert.2002-ben egy papírtérkép vagy útikönyv még teljesen természetes kelléke volt a turistának.2026 augusztusában már saját Visit Eger mobilalkalmazás indult. Az alkalmazás térképen mutatja a látnivalókat, valamint egy helyen gyűjti össze a programokat, koncerteket, kiállításokat, fesztiválokat és gasztronómiai eseményeket.Huszonnégy év alatt tehát a városnézés eszközei alapjaiban változtak meg.A látnivalók jelentős része azonban ugyanaz maradt.24 év eltelt – és még mindig felismerjük ugyanazt az EgertTalán éppen ez a legérdekesebb a 2002-es városbemutatóban.Ha ma valaki összeállítana egy listát arról, mit kell feltétlenül megnézni Egerben, azon jó eséllyel ismét szerepelne az Egri vár, a Bazilika, a Líceum, a Főegyházmegyei Könyvtár, a Minaret, a fürdők és a Szépasszony-völgy.Pontosan azok a helyek, amelyek több mint két évtizeddel ezelőtt is meghatározták a város turisztikai arculatát.Közben megújult a belváros számos része, épületeket restauráltak, új kiállítások és turisztikai szolgáltatások születtek, az egykori főiskolából egyetem lett, a Bazilika tornyából új panoráma nyílt meg a látogatók előtt, és már a telefonunkon is magunkkal vihetjük Eger teljes programkínálatát.Mégis van valami megnyugtató abban, hogy egy 2002-ben megjelent útikalauzt 2026-ban elővéve nem egy eltűnt várost találunk benne.Hanem Egert.Egy kicsit másképp, egy kicsit régebben – de nagyon is felismerhetően.ForrásokNLC – Eger (2002. március 25.)https://nlc.hu/szabadido/20020325/eger/Eger Megyei Jogú Város – az Egri vár megújításahttps://eger.hu/hu/varos/egri-var-fejlesztesDobó István Vármúzeum – Egri várhttps://egrivar.hu/Egri Főegyházmegye – Egri Bazilikahttps://eger.egyhazmegye.hu/index.php/turizmus/egri-bazilika/egri-bazilikaEgri Főegyházmegye – turizmus és kulturális látnivalókhttps://eger.egyhazmegye.hu/turizmusEger.hu – Visit Eger alkalmazáshttps://www.eger.hu/hu/adougyek/hirek-aktualitasok/c/visit-eger-app Dobó István tér 2002. augusztus 6-án – abban az évben, amikor az NLC korabeli Eger-ajánlója is megjelent. Fotó: ribizlifozelek / Flickr

Gyalogosok, terepfutók és kerékpárosok érkeznek Egerbe szeptember 12-én: a Bikexpert Eger Maraton Challenge lesz a 2026-os sorozat hetedik, egyben záró állomása. A rendezvény miatt a város több pontján ideiglenes forgalomkorlátozásra is számítani kell. Mozgalmas szombat elé néz Eger. 2026. szeptember 12-én rendezik meg a Bikexpert Eger Maraton Challenge-et, amelyen a szervezői tájékoztatás szerint 520 nevező indul. A résztvevők között gyalogos teljesítménytúrázók, terepfutók, hegyikerékpárosok és családok egyaránt lesznek. A hivatalos versenynaptár szerint az egri esemény a Maraton Challenge idei sorozatának hetedik állomása, amelyet Törökbálint, Diósjenő, Etyek, Vértesboglár, Visegrád és Markaz előzött meg. Az Érsekkertből indulnak, az Egri várban érnek célba Az esemény egyik különlegessége éppen az egri környezet. A rajtközpont az Érsekkertben lesz, míg több versenyszám célja az Egri vár, így a sportolók útvonala a város jól ismert részeit is érinti. A program többféle felkészültségi szinthez kínál kihívást. Lesz 10 kilométeres terepfutás, 10 és 30 kilométeres gyalogos teljesítménytúra, 30 kilométeres kerékpáros teljesítménytúra, valamint családi MTB-táv. A versenyző hegyikerékpárosok rövid, körülbelül 30 kilométeres és hosszú, 60 kilométeres táv közül választhattak. A kerékpáros teljesítménytúrán ráadásul nem kizárólag hagyományos mountain bike-okkal lehet részt venni: a hivatalos kiírás gravel kerékpárokat és e-bike-okat is felsorol. Nem csak a versenyzőknek lehet érdekes A Maraton Challenge nem kizárólag élsportolóknak szól. A szervezők a sorozatot eleve úgy állították össze, hogy a versenyzés mellett a szabadidősport és a természetjárás is szerepet kapjon. A családi táv például a fiatalabb kerékpárosoknak kínál közös élményt a szülőkkel. Az egriek számára pedig látványosságnak sem utolsó a rendezvény: a különböző távok mezőnye a városból indulva a környező dombvidék felé veszi az irányt, majd ismét Eger felé tér vissza. A város fekvése ehhez szinte természetes versenypályát kínál. A belváros peremétől rövid idő alatt elérhetők az Almagyar-domb és a várost övező dombok, szőlők, erdős területek – miközben a célba érkezéshez az Egri vár szolgáltat különleges hátteret. Forgalomkorlátozásokra is készülni kell A rendezvény miatt szeptember 12-én, szombaton 8 és 14 óra között Eger több pontján ideiglenes korlátozásra, illetve lezárásra kell számítani. Az előzetes tájékoztatás szerint érintett lesz többek között a Szmrecsányi Lajos Érsekkert, a Táncsics-sétány, a Klapka György utca, a Frank Tivadar utca, a Szarvas tér, a Diófakút utca, a Legányi Ferenc utca, a Zöldfa utca, a Bálint pap utca, a Leányka utca, a Vár-köz és a Tinódi tér, valamint az Egri vár bejárata előtti terület. A Noszvaji úton, az Apollo pihenőhely környezetében a mezőny áthaladásakor időszakos korlátozás várható. A közlekedőknek ezért érdemes szombat délelőtt nagyobb figyelemmel közlekedniük, és lehetőség szerint elkerülni az érintett útszakaszokat. Érsekkert: Eger sportéletének egyik régi helyszíne A rajthelyszín önmagában is szorosan kapcsolódik a város történetéhez. Az Érsekkert Eger legnagyobb parkja, amelyet gyakran a város „tüdejeként” emlegetnek. A Minden, ami Eger korábban külön cikkben is bemutatta a park történetét: a terület egykor az érsekség használatában állt, majd 1919-ben nyitották meg a város lakossága előtt. Az Érsekkert Eger legnagyobb parkja – korábbi cikkünk Ezúttal azonban nem a park csendes sétányai kerülnek előtérbe: szombaton innen indul útjára több száz sportoló. Programajánló – Bikexpert Eger Maraton Challenge 2026 Időpont: 2026. szeptember 12., szombat Helyszín: Eger Rajt/rendezvényközpont: Érsekkert Cél: Egri vár Programok: gyalogos teljesítménytúra, terepfutás, kerékpáros teljesítménytúra, családi MTB és hegyikerékpár-verseny Távok: 10, 30 és 60 kilométeres kategóriák Várható résztvevői létszám: 520 fő A pontos rajtidők kategóriánként eltérnek, ezért a résztvevőknek érdemes a saját nevezésükhöz tartozó hivatalos időpontot ellenőrizniük. A jelenleg elérhető versenykiírás több különböző rajtidőt tüntet fel az egyes kategóriákhoz. A 2026-os sorozat Egerben ér véget Az egri verseny azért is különleges, mert itt zárul a Maraton Challenge 2026-os sorozata. A szezon tavasztól őszig járta az ország különböző terepeit, az utolsó állomást pedig a Bükk kapujában rendezik meg. Egerben így szeptember 12-én egyszerre találkozik a sport, a természetjárás és a város történelmi környezete. Aki nem indul, annak is érdemes lehet kilátogatnia az Érsekkerthez vagy a cél környékére, és biztatni a résztvevőket. Források és további információk Maraton Challenge – hivatalos oldal Bikexpert Eger Maraton Challenge – részletes versenyprogram és távok Holmozogj.hu – a 2026-os egri állomás bemutatása Mozgásvilág – Maraton Challenge Eger, záró állomás Borítókép:  Szeptember 12-én Egerben zárul a 2026-os Maraton Challenge sorozat – több száz résztvevő vág neki a különböző távoknak.

Eger újabb fontos helyet kapott Magyarország kerékpáros turizmusában: szeptember 8-án öt új szakasszal, mintegy 300 kilométerrel bővült a Horizont kerékpáros kalandtúra. Az útvonal egyik legszebb része a Bükkön keresztül érkezik Egerbe, majd innen a Mátra felé folytatódik. A város ráadásul két szakasz találkozási pontja, a Dobó téren pedig virtuális pecsétet is gyűjthetnek a túrázók. Szeptember 8-án Egerben adták át az új szakaszokat A Horizont történetében éppen 2026. szeptember 8. jelent újabb mérföldkövet. A 3.1-es ütem keretében a 6–10. szakaszokat adták át, amelyek Putnok és Somoskőújfalu között összesen körülbelül 300 kilométert és mintegy 5300 méter szintemelkedést jelentenek. Az útvonal az Upponyi-hegységet, a Bükköt, Egert, a Mátrát és a Medves térségét is összekapcsolja. A mai egri átadót közös kerékpározás követte: a résztvevők a Dobó téri pecsételés után Egerből Felsőtárkány felé indultak. Ez azért is érdekes helyi szempontból, mert Eger nem egyszerűen egy település az útvonal mentén: itt találkozik a Bánkút–Eger és az Eger–Recsk szakasz. Bánkútról a Bükkön keresztül Egerbe A 7. szakasz Bánkútról vezet Egerbe. A Visit Eger adatai szerint 58,2 kilométer hosszú, 688 méter emelkedést és 1413 méter ereszkedést tartalmaz. A túrázók a Bükk-fennsík erdei és rétjei között haladnak, majd a Bél-kő környékét és Felsőtárkányt is érintik. Innen a Nagy-Eged térségén keresztül, a Merengő dűlői felől közelítik meg Egert. Talán éppen ez teszi különlegessé ezt a szakaszt: néhány óra alatt egészen eltérő tájak váltják egymást. A Bükk magasabb részeinek erdei után Bélapátfalva és Felsőtárkány vidéke következik, végül pedig feltűnik Eger és a történelmi belváros. A szakasz célja stílusosan a Dobó István tér, ahol a Horizont virtuális pecsétje is megszerezhető. Bánkút–Eger szakasz – részletes útvonal és térkép Egerből már a Mátra felé folytatódik a kaland A következő, 8. szakasz Egerből Recskre vezet. Ez 40,5 kilométeres, 619 méter emelkedéssel és 603 méter ereszkedéssel. A bringások a belvárosból indulnak, majd az Eger-patak mentén hagyják maguk mögött a várost. Felnémet és Almár után az út az Ó-Bükk erdei között folytatódik, egy darabon pedig az Országos Kéktúra nyomvonalával is találkozik. Terpes és Szajla térségét követően a Búzás-völgyi-tó mellett éri el Recsket. Ezzel Eger gyakorlatilag összekötő kapocs lett a Bükk és a Mátra között a Horizonton. Eger–Recsk szakasz – részletes útvonal és térkép Nem hagyományos kerékpárútról van szó Fontos, hogy a Horizontot ne klasszikus, végig aszfaltozott kerékpárútként képzeljük el. Az országos kalandtúra elsősorban terepen vezet: erdei utak, murvás szakaszok, földutak és komolyabb emelkedők is előfordulnak. Bár nem kizárólag gyakorlott sportolóknak tervezték, egy-egy szakasz teljesítése megfelelő kerékpárt, felkészültséget és előzetes útvonaltervezést igényel. A rendszer inkább a gyalogos kéktúrázás kerékpáros világát idézi. Nem kötelező egyszerre végigmenni rajta: a szakaszok külön-külön is teljesíthetők, az eredmények pedig digitálisan gyűjthetők. A Horizont alkalmazásban virtuális pecsétek szerezhetők, követhető a már megtett út, és az útvonal közelében található látnivalókról, pihenőhelyekről és szolgáltatásokról is találhatók információk. Érdekesség: a Kékes is bekerült a Horizontba Az újonnan átadott keleti szakaszok egyik legnagyobb kihívása a Mátrában várja a kerékpárosokat. Az egyik mintegy 66 kilométeres szakaszon körülbelül 1700 méternyi szintemelkedést kell leküzdeni, és az útvonal Magyarország legmagasabb pontját, a Kékest is érinti. Aki feljut, a Horizont legmagasabban fekvő pontjához tartozó digitális pecsétet is begyűjtheti. Így a most átadott útvonalon néhány szakaszon belül a Bükk-fennsík, Eger történelmi belvárosa, az egri szőlőhegyek és a Mátra legmagasabb részei is megjelennek. Eger számára turisztikai lehetőség is A Horizont egri megjelenése túlmutat magán a kerékpározáson. Egy többnapos túrán Eger természetes megállóhely lehet: itt szállást lehet foglalni, étkezni, pihenni, majd másnap folytatni az utat. A Visit Eger is kifejezetten azt ajánlja a Horizont teljesítőinek, hogy két szakasz között álljanak meg a városban. Ez jól illeszkedik Eger turisztikai adottságaihoz. A városból eddig is könnyen elérhető volt kerékpárral Felsőtárkány, a Bükk déli része és az Egri borvidék, a Horizont azonban mindezt egy országos, egységesen jelzett kalandtúra részévé teszi. Programajánló – akár egy egri hétvégébe is beilleszthető Nem szükséges rögtön több száz kilométerben gondolkodni. A Horizont egyik előnye éppen az, hogy szakaszonként teljesíthető. A környékbeliek számára az Eger–Recsk útvonal lehet jó egynapos kihívás, míg a komolyabb terepezést kedvelők számára a Bánkút–Eger szakasz kínál látványos bükki túrát. Indulás előtt azonban érdemes megnézni az aktuális útvonal-információkat és az időjárást, megfelelő terepre alkalmas kerékpárral, sisakkal, elegendő folyadékkal és alapvető javítókészlettel készülni. A Horizont teljes tervezett hálózata mintegy 1500 kilométeres és 27 szakaszból áll majd, Tokaj és Szentgotthárd között. Eger tehát egy jóval nagyobb történet része lett: olyan országos kerékpáros útvonalé, amelyen a történelmi városból szinte közvetlenül tovább lehet tekerni a Bükk és a Mátra erdei felé. Kapcsolódó cikkek a Minden, ami Eger oldalán A blogon közvetlen Horizont-előzményt nem találtam, viszont a témához jól kapcsolódik az Eger és környéke aktív felfedezését bemutató korábbi összeállításunk: Eger ősszel is megér néhány napot – történelem, bor, fürdő és kirándulás egy helyen Valamint: Hűsítő kirándulások Eger közelében – árnyas völgyek, vízesések és nyári programok Források Visit Eger – Horizont kerékpáros kalandtúra Horizont Bike – hivatalos oldal Horizont Bike – Újabb 300 kilométerrel gazdagodik az útvonal Turizmus.com – A Kékest és Egert is érinti a Horizont öt új kerékpáros szakasza Bikemag – Újabb 300 kilométerrel bővül a Horizont Borítókép:  Kerékpáros kaland a Horizonton – az országos túraútvonal új szakaszai már Egert és a Bükköt is érintik.

Szakmai előadásokkal, a lakosság számára is nyitott programmal hívták fel a figyelmet Egerben arra, milyen sokrétű szerepet töltenek be a gyógytornász-fizioterapeuták a megelőzéstől a rehabilitációig. A szeptember 8-i Fizioterápia Világnapjához kapcsolódó rendezvénynek a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet adott otthont. Az idei világnap nemzetközi középpontjában a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a stroke áll. A mozgás sok esetben jóval többet jelent egyszerű testedzésnél. Segíthet visszaszerezni az önállóságot egy sérülés vagy betegség után, része lehet a szívinfarktust követő rehabilitációnak, de a megelőzésben és az életminőség megőrzésében is fontos szerepet játszik. Erre irányította rá a figyelmet az Egerben megrendezett szakmai és ismeretterjesztő program. A Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága immár második alkalommal szervezett programsorozatot a Fizioterápia Világnapjához kapcsolódva, amelynek ezúttal az egri Markhot Ferenc Kórház adott otthont. A rendezvény különlegessége volt, hogy nem kizárólag az egészségügyi szakembereket szólította meg. Előzetes regisztrációval civilek is részt vehettek az előadásokon, így közvetlenül is betekintést kaphattak a gyógytornász-fizioterapeuta szakma sokszínű világába. Négy téma, amely sokakat érinthet A Markhot Ferenc Kórház munkatársai négy előadással készültek. Él-Gera Katalin „A gyógytornász szerepe” címmel mutatta be a szakma jelentőségét, míg Nagy Imola Laura „Újra mozgásban a szív – A gyógytornász szerepe a szívinfarktus utáni edukációban és rehabilitációban” című előadása a kardiológiai rehabilitációra helyezte a hangsúlyt. Farkas Rita „A rejtett izom, ami sokat számít” címmel tartott előadást, Molnár Borbála pedig „Csontritkulás – A néma kór” címmel beszélt egy olyan betegségről, amely hosszú időn keresztül akár észrevétlenül is jelen lehet. A témák jól érzékeltették, hogy a gyógytorna nem csupán sérülések utáni mozgásfejlesztést jelent. A fizioterapeuta munkájával az élet különböző szakaszaiban találkozhatunk, és számos szakterületen a komplex kezelés, illetve rehabilitáció része. 2026-ban a szív- és érrendszeri betegségek kerültek középpontba A Fizioterápia Világnapját minden évben szeptember 8-án tartják. A dátum nem véletlen: 1951-ben ezen a napon alapították meg a mai World Physiotherapy elődjét, a világnapot pedig 1996-ban jelölték ki. A 2026-os világnap központi témája a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke, azon belül pedig a fizioterápia és a rendszeres fizikai aktivitás szerepe ezek megelőzésében, kezelésében és rehabilitációjában. Ez különösen érdekes egri szempontból, hiszen a Markhot Ferenc Kórház programjában is helyet kapott a szívinfarktust követő rehabilitáció. A nemzetközi kampány szerint a fizioterapeuták személyre szabott és biztonságos mozgásprogramok kialakításával, a fizikai aktivitás ösztönzésével és a rehabilitáció támogatásával egyaránt hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegek ellátásához. A stroke után pedig a mozgásalapú fizioterápia a mobilitás, az egyensúly, a fizikai funkciók és az önállóság visszaszerzésében is jelentős lehet. Egerben a mindennapi betegellátás része A világnapi program mögött Egerben mindennapos gyógyító munka áll. A Markhot Ferenc Kórház jelenlegi tájékoztatása szerint a városban többféle gyógytorna-ellátás működik. A Fürdő út 4. szám alatti Reuma Kórházban például egyéni és csoportos foglalkozásokat is tartanak. A kínálatban gerinc-, kéz-, láb- és válltorna, valamint intimtorna is szerepel. Az intézmény ambuláns gyermekgyógytornát is biztosít, ahol többek között traumás sérülések utáni rehabilitációval, gerinctornával, illetve csecsemők és gyermekek egyes mozgásfejlődési problémáinak kezelésével foglalkoznak. Különösen szorosan kapcsolódik az idei világnap témájához, hogy az intézményben ambuláns kardiológiai rehabilitációs gyógytorna is működik. Nem először kerül reflektorfénybe a fizioterápia az egri kórházban Érdekesség, hogy a Fizioterápia Világnapja nem új téma a Markhot Ferenc Kórház életében. Az intézmény korábbi hírei között is megtalálható a „Szeptember 8. A Fizioterápia Világnapja” című bejegyzés, vagyis Egerben már korábban is külön figyelmet szenteltek ennek a napnak. Az idei rendezvény azonban azzal is tovább lépett, hogy a szakmai ismereteket a civilek felé nyitotta. Ez azért fontos, mert a rehabilitáció eredményességéhez nemcsak szakemberekre van szükség: sokat számít az is, hogy a beteg értse, miért fontos a mozgás, és mit tehet saját állapotának javításáért. A világnap üzenete ezért Egerben is egyszerűen összefoglalható: a mozgás nemcsak az egészséges élet része, hanem számos esetben maga is a gyógyuláshoz vezető út egyik fontos eszköze. Korábbi cikk a Minden, ami Eger oldalán A blog kereshető találatai között most nem találtam olyan korábbi cikket, amely kifejezetten a Fizioterápia Világnapjával vagy az egri rendezvénnyel foglalkozott volna, ezért nem tennék be bizonytalan kapcsolódó cikket. Források Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet – Gyógytorna szakrendelések Markhot Ferenc Kórház – hírek és korábbi Fizioterápia Világnapja bejegyzés World Physiotherapy – Fizioterápia Világnapja 2026 World Physiotherapy – a 2026-os világnap szakmai témái Borítókép: Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet – Fizioterápia Világnapja, Eger.