Egri programok

A Mátyás király út Eger déli városrészének egyik legfontosabb közlekedési tengelye, amely hosszú évtizedeken át meghatározó szerepet töltött be a város életében. Az 1980-as években még Lenin útként ismerték, és ekkoriban jelentős útfejlesztések, közlekedési változások zajlottak Egerben. A korszakból fennmaradt archív fénykép nemcsak az egykori utcaképet idézi fel, hanem azt az időszakot is, amikor a város úthálózata a növekvő gépjárműforgalomhoz igazodva átalakult.Egy pillanat a nyolcvanas évek EgerébőlA Magyar Rendőr archív felvételén a mai Mátyás király út belváros felé vezető szakasza látható. Az előtérben egy autóbusz halad, távolabb további autóbuszok és személygépkocsik közlekednek. A jobb oldalon egy Trabant parkol, az út szélén pedig egy motorkerékpáros tart a városközpont felé.A háttérben a város épületei és a Bükk vonulatai rajzolódnak ki. A felvételen jól megfigyelhető az út akkori kialakítása, a fasorok és a jellegzetes, íves közvilágítási oszlopok sora.A kép különösen értékes, mert nem egy ünnepi eseményt vagy hivatalos átadást örökített meg, hanem a hétköznapi közlekedést. A buszok, személyautók és motorkerékpárok mellett az út menti környezet is sokat elárul a város akkori állapotáról.A fénykép a BusworldBlog egri autóbusz-közlekedés történetét feldolgozó sorozatában, a 98. képként szerepel. A képaláírás szerint az 1980-as években készült, pontos évszáma azonban nem ismert.A Mátyás király út egykori neve: Lenin útA mai Mátyás király út a szocialista időszakban Lenin nevét viselte. A korabeli térképeken, újságcikkekben és fényképfeliratokon ezért Lenin útként találkozhatunk vele.Ez a névváltozás Eger helytörténetének is fontos része. A város több közterülete kapott politikai jelentésű elnevezést a második világháború után, amelyek közül számosat a rendszerváltást követően változtattak meg.A Lenin út nemcsak elnevezése miatt volt jelentős. A 25-ös főút részeként Eger déli megközelítésének egyik legfontosabb útvonala volt, amelyen a helyi közlekedés mellett a környező települések és a távolabbi városok felől érkező forgalom is áthaladt.A Minden, ami Eger blogon korábban már foglalkoztunk a 25-ös főút történetével és a Lenin út korabeli fényképeivel. Ezek a felvételek jól kiegészítik a most bemutatott archív dokumentumot.A hetvenes évek végén már jelentős munkálatok zajlottakA Mátyás király út korszerűsítése már az 1970-es években megkezdődött. Eger fejlődése, az új lakóterületek kialakítása és a növekvő gépjárműforgalom egyaránt indokolttá tette az úthálózat fejlesztését.A Népújság 1979-es beszámolója szerint a külső Lenin úton, a Széna tértől a város széle felé jelentős burkolaterősítési munkálatokat végeztek.A felújítás során mintegy 13 méter széles útfelületet korszerűsítettek, hozzávetőleg négyezer tonna burkolóanyag felhasználásával.A beruházás az autóbusz-közlekedést is érintette. Több helyen buszöblöket alakítottak ki, hogy a megállókban várakozó járművek kevésbé akadályozzák a forgalmat.A munkálatok jelentőségét az adta, hogy az út nem csupán a környéken lakók közlekedését szolgálta. A város déli bevezető útjaként a helyközi autóbuszok, a tehergépjárművek és a személyautók is rendszeresen használták.1982-ben új korszak kezdődött Eger közlekedésébenA nyolcvanas évek elejének egyik legfontosabb városi beruházása a 25-ös főút új egri átkelési szakaszának megépítése volt.A fejlesztés előkészítéséről 1974-ben döntöttek, a kivitelezés 1976-ban kezdődött. A munkálatok során nem egyszerűen egy meglévő utat szélesítettek ki, hanem jelentős városszerkezeti beavatkozások történtek.Az új útvonal kialakítása épületbontásokkal, közműáthelyezésekkel, pincék megerősítésével és új közlekedési műtárgyak építésével járt.A Népújság 1982. május 22-i tudósítása szerint a beruházás során 94 épületet bontottak le, és 74 pincét kellett megerősíteni vagy megszüntetni.A teljes beruházás 550 millió forintba került.Az új átkelési szakaszt 1982. május 21-én adták át a forgalomnak, egy hónappal a tervezett határidő előtt.Az új útvonal a város déli és északi része közötti közlekedést könnyítette meg. A Mátyás király út felől az Árpád, Koháry, Vörösmarty, Bartalos és Kisasszony utcán, majd a Ráckapu téren és a Rákóczi úton keresztül alakult ki a korszerűbb közúti kapcsolat.A beruházás egyik legismertebb eleme az egri viadukt volt, amelynek történetét korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk.Autóbuszok a régi Lenin útonA Magyar Rendőr felvételének egyik legérdekesebb részlete az előtérben haladó autóbusz.Az 1980-as években Eger helyi autóbusz-közlekedését a Mátra Volán biztosította. A városban ekkor már meghatározó szerepet kaptak az Ikarus 260-as szóló és az Ikarus 280-as csuklós autóbuszok.A járműpark azonban nem kizárólag ezekből állt. A helyi és helyközi közlekedésben különböző típusú autóbuszok fordultak elő, és a növekvő utasforgalom miatt a vállalatnak gyakran kellett átszerveznie a járatokat.A korabeli beszámolók szerint a reggeli és délutáni csúcsidőszakban jelentős zsúfoltság alakult ki.Egy 1986-os értékelés alapján a Mátra Volán Heves megye öt településén biztosított helyi autóbusz-közlekedést. A naponta közlekedő mintegy ezer járat összesen százezer utast szállított, akiknek körülbelül 80 százaléka Egerben utazott.Az évtized végén, 1989-ben 39 autóbusz alkotta az egri helyi állományt: 12 szóló és 27 csuklós jármű.A Mátyás király út forgalmában a helyi járatok mellett a környező településekről érkező autóbuszok is részt vettek.A korabeli fényképek ezért a város autóbusz-közlekedésének történetéhez is értékes dokumentumok.Kevesen tudják: Egerben trolibuszok bevezetését is terveztékAz 1980-as évek egyik kevésbé ismert egri közlekedéstörténeti érdekessége, hogy felmerült a trolibusz-közlekedés kialakítása.1986 augusztusában Lenhardt László, a megyei tanács közlekedési osztályának felügyeleti csoportvezetője beszélt a tervekről.A Közlekedési Minisztérium tanulmánytervet készíttetett a lehetséges fejlesztésről.Az elképzelések szerint a beruházás több ütemben valósulhatott volna meg, az első szakasz költsége pedig megközelítette volna a 150 millió forintot.A vizsgálatok azonban arra jutottak, hogy a trolibusz bevezetése önmagában nem oldaná meg a város közlekedési gondjait.A szükséges anyagi források sem álltak rendelkezésre, így a fejlesztés végül nem valósult meg.Egerben továbbra is az autóbusz maradt a közösségi közlekedés meghatározó eszköze.A nyolcvanas évek végére tovább nőtt a forgalomA Mátyás király út jelentősége az évtized második felében sem csökkent.Eger lakótelepeinek, ipari területeinek és intézményeinek közlekedési igénye egyre nagyobb terhelést jelentett az úthálózat számára.A környező településekről sokan autóbusszal jártak dolgozni vagy tanulni a városba, miközben a személygépkocsik száma is növekedett.A Mátra Volán ezért több alkalommal módosította a menetrendeket, és igyekezett a helyközi járatokat is bevonni a városon belüli közlekedésbe.1989 szeptemberétől például az Andornaktálya és Ostoros felől érkező helyközi autóbuszokat a Kertész utcába irányították, és a városhatáron belül az 5-ös helyi járat bérleteit is elfogadták rajtuk.Ez a megoldás a helyi és helyközi közlekedés összehangolását szolgálta.A változások azt mutatják, hogy Eger közlekedési problémái már a rendszerváltás előtt is túlmutattak a város közigazgatási határain.Mi változott a Mátyás király úton azóta?A régi fényképen látható útszakasz ma is Eger egyik meghatározó közlekedési útvonala.A járműállomány teljesen átalakult, a korabeli Trabantok, Ladák és régi autóbuszok eltűntek a mindennapi forgalomból.A közvilágítás, az út menti környezet és az egyes épületek megjelenése is megváltozott.A Mátyás király út alapvető közlekedési szerepe azonban megmaradt: ma is a város déli megközelítésének fontos útvonala, amelyen jelentős személygépkocsi-, autóbusz- és teherforgalom halad át.Az 1970-es és 1980-as évek fejlesztései hosszú időre meghatározták Eger úthálózatának szerkezetét.A korabeli újságcikkek és archív fényképek segítségével ma is nyomon követhető, hogyan alakult át a város közlekedése.Egy fénykép, amely visszavisz a régi EgerbeA Magyar Rendőr archív felvételén nem egy különleges esemény látható, hanem az 1980-as évek egri hétköznapjainak egy pillanata.A belváros felé haladó autóbusz, a parkoló Trabant, a motorkerékpáros és az út mentén sorakozó lámpaoszlopok együtt idézik fel az egykori Lenin út hangulatát.A fénykép közlekedéstörténeti jelentőségét az adja, hogy megőrizte a város egyik fontos útvonalának akkori állapotát.Azok számára pedig, akik a nyolcvanas években naponta jártak erre, a felvétel személyes emlékeket is felidézhet.Egy olyan Egerét, amelynek utcái, járművei és közlekedési szokásai azóta sokat változtak, de a régi fényképeknek köszönhetően ma is megismerhetők.ForrásokMinden, ami Eger – A 25-ös út – amikor még Lenin útnak hívták Eger egyik legfontosabb útjátMinden, ami Eger – Amikor Eger fölé emelték az utat – a Viadukt és a tovább épülő Felsőváros történeteMinden, ami Eger – MÁVAUT-tól az elektromos buszokig – több mint hetven év egri autóbusz-közlekedéseBusworldBlog – Az egri városi buszközlekedés története, 5/2. részBorítókép: Eger, Mátyás király út az 1980-as években. Fotó: Magyar Rendőr. Forrás: BusworldBlog, 98. kép.

Eger egyik különleges irodalmi emlékhelye nemcsak a benne őrzött könyvek, kéziratok és személyes tárgyak miatt érdemel figyelmet. A Gárdonyi Géza Emlékházat körülvevő kertnek önálló története van. Az író egykor saját elképzelései szerint alakította ki ezt a területet, ahol különleges növényeket nevelt, fákat ültetett, és a mindennapi munka mellett a természetben keresett felüdülést. Az őszi lombszínek között álló fehér ház ma is Eger egyik meghitt látnivalója.Egy ház a vár szomszédságábanA Gárdonyi Géza utca 28. szám alatt található épület 1897-ben lett az író otthona. A vár közelében álló ház akkor még meglehetősen elhanyagolt állapotban volt, környezete pedig korántsem hasonlított a később kialakított kerthez.Gárdonyi azonban éppen ebben a környezetben találta meg azt a lehetőséget, amelyet régóta keresett: saját otthont, nyugalmat és elegendő teret az alkotáshoz.Az eredetileg Takács utcának nevezett környék akkoriban Eger kevésbé beépített részéhez tartozott. A ház korábban bormérésként is szolgált, mielőtt az író megvásárolta volna.Az épület átalakítása fokozatosan történt. A felújításban Gárdonyi édesanyja is jelentős szerepet vállalt. A lakóházat kibővítették, a környezetét rendezték, a szomszédos területek megvásárlásával pedig egyre nagyobb kert jött létre.Gárdonyi nem egyszerűen lakóhelyet szeretett volna. Olyan önálló világot képzelt el, amelyben családja közelében élhetett, ugyanakkor megőrizhette az íráshoz szükséges csendet.A kert, amelyet maga az író alakított kiGárdonyi Géza különösen szerette a növényeket. A kertészkedés nem alkalmi időtöltés volt számára, hanem mindennapjainak fontos része.Az író fokozatosan újabb földterületeket vásárolt háza környékén. A közeli szőlőterületek és a Mártonffy-rét egy részének megszerzésével lehetősége nyílt arra, hogy elképzeléseinek megfelelő kertet alakítson ki.A területet több részre osztotta. A lakóház közelében virágoskert volt, távolabb gyümölcsös és sétakert helyezkedett el. A különböző kertrészeket kőfal választotta el egymástól.Különösen érdekes, hogy Gárdonyi botanikai érdeklődése jóval túlmutatott a hagyományos kertészkedésen.Külföldi utazásairól is hozott növényeket. Törökországból, Olaszországból és Franciaországból származó fajokkal kísérletezett, és igyekezett azokat egri kertjében meghonosítani.Fenyőket, tujákat, dísznövényeket és virágokat nevelt. A növénygondozáshoz szükséges ismereteit kezdetben könyvekből szerezte, később saját megfigyeléseire és tapasztalataira támaszkodott.A kert idővel Eger egyik figyelemre méltó magánkertjévé vált. A helybeliek közül is sokan kíváncsiak voltak a különleges növényekre.Gárdonyi nemcsak író, hanem szenvedélyes természetbarát is voltAz „egri remete” elnevezés alapján sokan magányos, a külvilágtól teljesen elzárkózó emberként képzelik el Gárdonyit.Valójában sokkal összetettebb személyiség volt.Sokat olvasott, tanulmányozta a történelmet, érdeklődött a természettudományok iránt, fényképezett, festett, és szívesen foglalkozott növényekkel.A kertben végzett munka különösen fontos lehetett számára, hiszen az írás hosszú, elmélyült órái után lehetőséget adott a mozgásra és a kikapcsolódásra.A ház körüli fák, virágok és sétautak egy olyan környezetet teremtettek, ahol Gárdonyi saját időbeosztása szerint élhetett.A kertet nem pusztán dísznek szánta. Az általa kialakított terület mindennapi életének szerves részévé vált.A ház hosszában húzódó tornác is kedvelt tartózkodási helye volt. Esős időben itt sétálgatott vagy pipázott, miközben a kertre tekinthetett.Egykor sokkal nagyobb volt a Gárdonyi-kertA mai látogatók már nem pontosan azt a kertet járhatják be, amelyet az író életében kialakítottak.A terület eredetileg nagyobb volt, és a környező földekkel együtt egy összefüggő birtok részét alkotta.A Minden, ami Eger blog 2017-ben már beszámolt arról, hogy az emlékház környezetében régi fák is találhatók, amelyek közül néhányat feltehetően maga Gárdonyi ültetett.Ez különösen érdekes helytörténeti részlet, hiszen a kert növényállománya így nemcsak természeti, hanem történeti értéket is képviselhet.A korabeli beszámoló a közpark bővítésének elképzeléséről is szólt. A cél az volt, hogy az emlékház környezetét nagyobb, összefüggő zöldterületként lehessen megőrizni és használni.A régi kert eredeti kiterjedése, a megmaradt növények és a későbbi átalakítások története önmagában is további helytörténeti kutatásra érdemes.Az Egri csillagok és a kert kapcsolataGárdonyi Géza legismertebb műve, az Egri csillagok szorosan kapcsolódik ehhez a házhoz.Az író itt dolgozott történelmi regényén, amelynek megírásához alapos kutatómunkát végzett. Tanulmányozta az egri vár történetét, az ostrom eseményeit és a korabeli viszonyokat.A vár közelsége különleges jelentőséggel bírt. Gárdonyi számára a regény történelmi helyszíne nem távoli emlék volt, hanem mindennapi környezetének része.A ház és a kert ugyanakkor más alkotásainak megszületésében is fontos szerepet játszott.Itt dolgozott többek között A láthatatlan ember és az Isten rabjai című regényein is.A kert nyugalma és a dolgozószoba csendje ugyanannak az alkotói életformának két különböző oldalát jelentette.Az emlékház, amely megőrizte Gárdonyi világátGárdonyi Géza 1922. október 30-án hunyt el Egerben. Sírja az egri várban található, ahol a sírfeliraton mindössze két szó olvasható: „Csak a teste.”A lakóház 1952. október 15-én, az egri várvédők győzelmének négyszázadik évfordulójához kapcsolódó ünnepségek idején nyílt meg emlékmúzeumként.A berendezés jelentős része az író egykori otthonát idézi.A látogatók megismerhetik dolgozószobáját, bútorait, könyveit és személyes tárgyait. A gyűjteményben kéziratok, levelek és titkosírásos feljegyzések is őrzik munkásságának emlékét.Különleges tárgy a Dankó Pistától kapott cimbalom, valamint az író pipatóriuma és utazáshoz használt eszközei.A ház 2026-ban is látogatható, a hozzá kapcsolódó kert pedig nemcsak múzeumi környezet, hanem kulturális és közösségi programok helyszíne is.Őszi séta a Gárdonyi-kertbenSzalai József fényképén az emlékház egy csendes őszi pillanata látható.A fehér falú épületet magas fák veszik körül. A lombok között már megjelentek az ősz sárgás és barnás árnyalatai, a talajt lehullott levelek borítják.A ház egyszerű építészeti formái, a kert természetes környezete és a fák között beszűrődő fények különösen hangulatossá teszik a látványt.A kép azért is érdekes, mert nem a megszokott múzeumi nézőpontból mutatja be az épületet. A kert legalább olyan hangsúlyos rajta, mint maga a ház.Ez a megközelítés közelebb visz Gárdonyi mindennapjaihoz is.Az emlékház belső tereiben az író munkásságával ismerkedhetünk meg, a kertben pedig azzal a természeti környezettel, amelyet tudatosan alakított maga körül.A látogatás során érdemes időt szánni a kertre is. Nemcsak az épületet lehet megfigyelni, hanem a régi fák törzsét, a sétautakat, a növényeket és a ház környezetének változó évszakos arcát is.A kert hivatalosan közzétett őszi nyitvatartása szerint november 2-ig 7.30 és 21 óra között, november 3-tól pedig 7.30 és 18 óra között látogatható. Az emlékház hétfő kivételével 10 és 16 óra között tart nyitva. Indulás előtt célszerű ellenőrizni az aktuális látogatási feltételeket.Gárdonyi öröksége ma is része Eger életénekAz emlékház és kert jelentősége messze túlmutat egy híres író egykori lakóhelyének bemutatásán.Gárdonyi 1897 és 1922 között élt itt, vagyis életének utolsó huszonöt esztendejét töltötte ebben a környezetben.Ez idő alatt a ház nemcsak otthona, hanem alkotóműhelye és személyes menedéke is volt.A kert története pedig egy kevésbé ismert oldalát mutatja meg: azt az embert, aki a történelmi regények írása mellett szívesen foglalkozott növényekkel, figyelte a természetet, és saját kezével formálta lakóhelyének környezetét.A Minden, ami Eger korábbi írásaiban már bemutattuk az emlékház történetét, az Egri csillagok megszületésének helyszínét és Gárdonyi irodalmi örökségét. A kert azonban külön figyelmet érdemel, mert nélküle az író egri életének története sem lenne teljes.Szalai József őszi fényképe erre emlékeztet: Gárdonyi háza nemcsak egy megőrzött történelmi épület, hanem egy olyan kert része, amelyhez az író személyes emlékei, mindennapi szokásai és természet iránti szeretete is hozzátartoznak.Egerben kevés olyan hely van, ahol az irodalom, a helytörténet és a természet ennyire szorosan kapcsolódik egymáshoz.ForrásokMinden, ami Eger – Ahol megszületett az Egri csillagok – Gárdonyi Géza otthona ma is őrzi az író világátMinden, ami Eger – Fókuszban a Gárdonyi Géza EmlékházMinden, ami Eger – A vár feléMinden, ami Eger – 7 nagyszerű hely Egerben, ahová mindenképp el kell látogatnod, ha erre járszMinden, ami Eger – 103 éve hunyt el Gárdonyi GézaBorítókép: Őszi hangulat a Gárdonyi Géza Emlékház kertjében, Egerben. Fotó: Szalai József.

Egerben a történelem nemcsak a várfalak között, hanem a föld alatt, a barokk épületek homlokzatain, a templomtornyokban és a régi utcákban is jelen van. A város legismertebb nevezetességei mellett számos olyan különlegesség található, amelyet még a visszatérő látogatók sem feltétlenül ismernek. Egyetlen séta során évszázados pincékbe ereszkedhetünk, török kori emlékeket fedezhetünk fel, majd a Líceum tornyából egészen más szemszögből tekinthetünk Egerre.Az egri vár, a Bazilika és a Szépasszonyvölgy továbbra is a város legismertebb turisztikai célpontjai közé tartozik. Eger azonban ennél jóval változatosabb látnivalókat kínál. A különleges múzeumok, a történelmi fürdők, a belvárosi tömbbelsők és az évszázados építészeti részletek egyaránt hozzátartoznak a város örökségéhez.A 2026-os városnézés során érdemes a jól ismert nevezetességek mellett azokra a helyszínekre is időt szánni, amelyek története kevésbé ismert. Összegyűjtöttük Eger legérdekesebb látnivalóit, és korábbi írásaink segítségével a hozzájuk kapcsolódó történeteket is bemutatjuk.Váron innen, váron túl – Eger látnivalói minden évszakbanEger történelmi belvárosának egyik legnagyobb előnye, hogy a fontosabb nevezetességek jelentős része gyalogosan is könnyen megközelíthető. A Dobó tér, a Líceum, az Érseki Palota, a Bazilika, a minaret és az egri vár viszonylag kis területen helyezkedik el.A város azonban nem csupán műemlékek gyűjteménye. A régi utcák vonalvezetése, a kapualjak, a belső udvarok és az egykori polgárházak a mindennapi élet történetéről is mesélnek.Érdemes ezért úgy megtervezni a látogatást, hogy a legismertebb nevezetességek mellett a kisebb, kevésbé forgalmas utcák felfedezésére is jusson idő.Helytörténeti különlegesség: Város a város alattEger egyik legkülönlegesebb történelmi látnivalója közvetlenül a belváros alatt található. A Város a város alatt néven ismert egykori érseki pincerendszer története a török hódoltság utáni újjáépítés időszakáig vezethető vissza.Fenessy György püspök a város visszafoglalását követően már nem a várban kívánta kialakítani lakóhelyét. A püspöki palota építéséhez szükséges tufakövet a környező területekről termelték ki, az így kialakult föld alatti járatok pedig később kiválóan alkalmasnak bizonyultak a bor tárolására.A történelmi pincerendszer egykor mintegy három kilométer hosszan húzódott a Hatvani-kaputól a Rác-kapu irányába. Fontos azonban, hogy ez az adat a teljes egykori rendszer kiterjedésére vonatkozik, nem a ma látogatható túraútvonal hosszára.A pincékben az egyházi birtokokról származó borokat, köztük a természetben beszedett járandóságokat tárolták. A tufába vájt járatok kedvező hőmérsékleti viszonyai megfelelő környezetet biztosítottak a borok számára.A rendszer egyik legismertebb része az Oszlopos terem, ahol a hét-hét pinceág különleges, sakktáblaszerű térszerkezetet alkot.A második világháborút követően a pincék eredeti gazdasági szerepe fokozatosan megszűnt. Az elhanyagolt járatok egy része veszélyessé vált, ezért a 20. század második felében megerősítési és állagvédelmi munkálatokat végeztek.A látogatók számára megnyitott rész ma Eger egyik legérdekesebb föld alatti történelmi bemutatóhelye. A bejárat az Eszterházy téren, a Bazilika közelében található.A 2026-os látogatás előtt érdemes tájékozódni a vezetett túrák időpontjairól és az aktuálisan bejárható szakaszokról.Eger, bor és történelem – a Szépasszonyvölgy titkaiAz egri borok történetének egyik legismertebb helyszíne a Szépasszonyvölgy, ahol közel kétszáz pince található. A tufába vájt pinceágak, a hagyományos borospincék és a vendéglátóhelyek együtt alkotják a város egyik legjelentősebb turisztikai területét.A Szépasszonyvölgy nevéhez több érdekes legenda kapcsolódik, amelyekről korábban részletesen is beszámoltunk.Bakó Ferenc néprajzkutató a Szépasszony alakját egy régi mitológiai hagyománnyal hozta kapcsolatba. Más történetek szerint egy szépségéről híres helyi asszony vagy egy bort árusító nő után kaphatta a nevét a völgy. A levéltári adatok alapján azonban a név pontos eredete nem állapítható meg egyértelműen.A pincéket az Eger környékén nagy mennyiségben előforduló vulkanikus eredetű riolittufába vájták. A kőzet könnyen megmunkálható, a föld alatti járatok pedig viszonylag állandó, jellemzően 10–15 Celsius-fok közötti hőmérsékletet biztosítanak.A Szépasszonyvölgy jelentősége napjainkban túlmutat a bortároláson. A pincészetekben az Egri Bikavér, az Egri Csillag és a borvidék más borai is megismerhetők.A 2026-os őszi időszakban a völgy különösen érdekes úti cél azoknak, akik a szüreti hagyományok és a helyi borászat története iránt érdeklődnek.A belvárostól gyalogosan is megközelíthető terület önálló programként is megér egy délutánt.Nézz fel! Eger építészeti részletei között különleges emlékek rejtőznekEgerben a városnézés egyik legérdekesebb része a régi épületek apró részleteinek felfedezése.A barokk és klasszicista homlokzatokon szobrok, címerek, kovácsoltvas erkélyek és különleges kapudíszek találhatók. Ezek közül több olyan alkotás is fennmaradt, amelynek története évszázadokra nyúlik vissza.A Kossuth Lajos utcában álló Megyeháza egyik legértékesebb művészeti emléke Fazola Henrik híres kovácsoltvas kapuja.A 18. században készült alkotás a magyarországi barokk vasművesség kiemelkedő példája. A gazdagon díszített kapu részletein jól megfigyelhető a korabeli mesterek rendkívüli kézügyessége és művészi igényessége.A belvárosban azonban nemcsak a kapuk és homlokzatok tartogatnak érdekességeket.Eger egyik különlegességét a történelmi belvárosi tömbbelsők jelentik, amelyek a régi városszerkezet sajátos emlékei.Az utcáról sokszor észrevétlen kapualjak mögött belső udvarok, átjárók és különleges épületrészletek találhatók. Ezek egy része a város egykori polgári és kereskedelmi életéhez kapcsolódik.A Széchenyi utca, a Dobó tér környéke és a Kossuth Lajos utca különösen gazdag ilyen történelmi részletekben.A belvárosi séta során érdemes figyelni az épületek felső szintjeit is, hiszen számos díszítőelem csak innen, az utcáról felfelé tekintve válik igazán láthatóvá.Az egri minaret – a török kori város egyik legfontosabb emlékeA történelmi belváros egyik legkülönlegesebb épülete az egri minaret. A közel 40 méter magas torony az egykori Kethüda-dzsámihoz tartozott, és az oszmán hódoltság egyik legjelentősebb fennmaradt egri építészeti emléke.Az egri minaret történetét és a hozzá kapcsolódó legendákat korábbi írásunkban is bemutattuk.A toronyhoz kapcsolódó legismertebb történet szerint a törökök kiűzése után ökrökkel próbálták ledönteni az építményt, de a kísérlet nem járt sikerrel. A történetet azonban legendaként kell kezelni, mert a részleteit nem támasztják alá egyértelmű történeti bizonyítékok.A minaret belsejében 97 lépcső vezet a felső erkélyre. A szűk csigalépcső miatt a feljutás különös figyelmet igényel.A toronyból a belváros háztetőire, a környező utcákra és a történelmi városrészre nyílik kilátás.A minaret jelentősége nemcsak építészeti értékében rejlik. Az épület arra is emlékeztet, hogy Eger 1596 és 1687 között az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt.A török kori városból mára kevés építmény maradt fenn, ezért a minaret a helytörténet szempontjából különösen értékes.A látogatás előtt érdemes ellenőrizni az aktuális nyitvatartást, mert a toronyba való feljutás időjárási és üzemeltetési feltételektől is függhet.Határ a csillagos ég – kalandok az egri VarázstoronybanA föld alatti pincék után Eger egyik legkülönlegesebb tudománytörténeti látnivalója a Líceum tornyában található.A Varázstorony és az egri csillagászati bemutatóhely története szorosan kapcsolódik Eszterházy Károly püspök oktatási és tudományos elképzeléseihez.A 18. században felépült Líceum eredetileg egy nagyszabású felsőoktatási intézmény számára készült. A csillagászati torony a korszak természettudományos törekvéseinek fontos emléke.Az épület egyik legismertebb különlegessége a Camera Obscura, amely optikai úton vetíti a környező város képét egy megfigyelőfelületre.A berendezés segítségével a látogatók különleges nézőpontból ismerhetik meg Eger belvárosát.A csillagászati múzeumban a régi megfigyelőműszerek és tudományos eszközök a csillagászat történetének egy fontos korszakát idézik fel.A Varázstoronyhoz kapcsolódó természettudományos bemutatók, planetáriumi programok és interaktív foglalkozások a fiatalabb látogatók számára is érdekesek lehetnek.A 2026-os programtervezés során különösen fontos ellenőrizni az egyes bemutatók időpontját, mert nem minden programelem látogatható folyamatosan.Csobbanás Egerben – történelmi fürdők és termálvizekEger fürdőkultúrája évszázadokra nyúlik vissza. A város természetes melegvízforrásai már a török hódoltság idején is jelentős szerepet játszottak a helyi fürdőéletben.A történelmi Török Fürdő kupolás épületrésze a város egyik legérdekesebb építészeti emléke.A fürdő a török kori hagyományokat és a későbbi fejlesztéseket egyesíti. Sajátos hangulata jelentősen különbözik a modern strandfürdők világától.Az Érsekkert mellett található Egri Termálfürdő a város egyik legismertebb fürdőhelye.A fürdő területén különböző hőmérsékletű medencék és szezonálisan működő szolgáltatások találhatók.A 2026-os látogatás tervezésekor különbséget kell tenni az egész évben használható és az időszakosan üzemelő medencék között.A szabadtéri strandmedencék működése az évszaktól és az időjárástól függően változhat, ezért az őszi és téli időszakban különösen érdemes tájékozódni a nyitvatartásról.A fürdők elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a történelmi belváros felfedezését egy pihentető fürdőprogrammal egészítsük ki.Csillagok másképpen – az Egri Road Beatles MúzeumEger egyik legkülönlegesebb múzeuma a Road Beatles Múzeum, amely a világhírű brit zenekar történetét mutatja be.Az Egri Road Beatles Múzeumról korábban fényképes beszámolót is közöltünk.A gyűjtemény létrejötte két elkötelezett Beatles-rajongó több évtizedes gyűjtőmunkájának köszönhető.A kiállításon a zenekarhoz kapcsolódó lemezek, dokumentumok, fényképek, személyes tárgyak és különféle emlékek segítségével ismerhető meg a Beatles története.A múzeum nemcsak a zenekar rajongóinak kínál érdekes programot. A bemutatott tárgyak a 20. század második felének zenei és kulturális világát is felidézik.A látogatók megismerhetik a Beatles nemzetközi sikerének történetét, a zenekar tagjainak pályafutását és azt a korszakot, amelyben a könnyűzene világszerte jelentős kulturális változásokat indított el.A múzeum különösen jó választás lehet esős időben vagy olyan napokon, amikor a szabadtéri városnézést beltéri programmal szeretnénk kiegészíteni.A templomtornyok városa – Eger egyházi örökségeEger városképét évszázadok óta meghatározzák a templomtornyok és az egyházi épületek.Nem véletlen, hogy korábbi írásunkban a templomtornyok városaként is bemutattuk Egert.A legismertebb egyházi épület az Egri Bazilika, amely Pyrker János László érsek kezdeményezésére, Hild József tervei alapján épült 1831 és 1836 között.A klasszicista székesegyház monumentális oszlopsora és kupolája a város egyik legjellegzetesebb látványa.A Dobó téren álló Minorita templom a barokk építészet kiemelkedő egri emléke. Kéttornyú homlokzata a történelmi főtér meghatározó eleme.A Rác templom különlegessége a gazdagon díszített ikonosztáz, amely a magyarországi ortodox egyházi művészet jelentős alkotása.A Servita templom, a Ciszterci templom és a város kisebb kápolnái szintén fontos szerepet töltenek be Eger építészeti és vallási örökségében.A templomok felfedezése során a barokk és a klasszicista építészet mellett a város több évszázados egyházi története is megismerhető.A látogatóknak ugyanakkor figyelembe kell venniük, hogy az egyes templomok megtekinthetősége eltérő, és a vallási szertartások idején turisztikai látogatásra nem mindig van lehetőség.A magyar történelem egyik legismertebb helyszíne – az egri várEger legismertebb történelmi nevezetessége az egri vár, amely az 1552-es ostrom révén a magyar történelmi emlékezet egyik meghatározó helyszínévé vált.Dobó István várkapitány és a várvédők ellenállása a magyar hadtörténet kiemelkedő eseménye volt.A vár történetét Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye tette széles körben ismertté, amelynek köszönhetően az 1552-es ostrom több generáció számára vált meghatározó történelmi élménnyé.A vár területén működő Dobó István Vármúzeum kiállításai és történelmi emlékei a város múltjának különböző korszakait mutatják be.A Hősök terme, a romkert, Gárdonyi Géza sírja és a vár egykori erődítményeinek maradványai egyaránt fontos részei a látogatásnak.Az egri vár története azonban nem ér véget az 1552-es győzelemmel.Az 1596-os ostrom során a vár török kézre került, és Eger csak 1687-ben szabadult fel az oszmán uralom alól.Az erődítmény a következő évszázadokban többször átalakult, egyes részei elpusztultak, másokat régészeti feltárások és helyreállítások során tettek ismét láthatóvá.A vár állagmegóvása és felújítása napjainkban is fontos feladat. Az elmúlt években több falszakasznál és épületrésznél végeztek munkálatokat, ezért a látogatható területek köre időszakonként változhat.A 2026-os várlátogatás előtt célszerű ellenőrizni, hogy mely kiállítások és várterületek tekinthetők meg.A vár felfedezésére érdemes több órát szánni, különösen akkor, ha a látogatók a múzeumi kiállításokat és a történelmi emlékhelyeket is szeretnék megismerni.Bújócska a belvárosban – kevésbé ismert egri látnivalókEger történelmi belvárosában a legismertebb műemlékek mellett számos olyan épület és utcarészlet található, amely önmagában is érdekes történetet őriz.A Kispréposti-palota, a Nagypréposti-palota, a régi kanonoki házak és a történelmi lakóépületek a város egykori egyházi és polgári életének emlékei.A Széchenyi utca különösen gazdag helytörténeti értékekben. Az egykori kereskedőházak, üzletek és vendéglátóhelyek Eger gazdasági és társadalmi fejlődéséről tanúskodnak.A Kossuth Lajos utca a város egyik legjelentősebb történelmi utcája, ahol a Megyeháza mellett számos barokk épület található.A Dobó tér és a Kis Dobó tér közötti Eger-patak, valamint a régi belvárosi hidak szintén hozzátartoznak a város történetéhez.Aki nyugodtabb környezetre vágyik, annak az Érsekkert kínál kellemes kikapcsolódást. A történelmi park idős fái, sétaútjai és épített emlékei különösen az őszi időszakban nyújtanak szép látványt.A belváros felfedezésének egyik legnagyobb előnye, hogy a különböző történelmi korszakok emlékei egymás közelében találhatók.Egyetlen séta során megismerhetjük a török kori Eger, a barokk püspöki város és a későbbi polgári fejlődés építészeti emlékeit.Eger 2026-ban – hogyan érdemes megtervezni a városnézést?Eger látnivalói közül sok egész évben felkereshető, de a múzeumok, tornyok, fürdők és föld alatti bemutatóhelyek nyitvatartása eltérő lehet.Egy egynapos kirándulás során célszerű a történelmi belvárosra és az egri várra összpontosítani. A Dobó tér, a minaret, a Bazilika és a Líceum környéke gyalogosan is kényelmesen bejárható.Kétnapos látogatás esetén már a Szépasszonyvölgy, a Város a város alatt és a Varázstorony is beilleszthető a programba.Három nap alatt a történelmi látnivalók mellett a fürdők, a múzeumok és az Érsekkert felfedezésére is elegendő idő juthat.A családok számára a természettudományos bemutatók és az interaktív múzeumi programok, a történelem iránt érdeklődőknek az egri vár és az egyházi műemlékek, a kikapcsolódást keresőknek pedig a fürdők és a Szépasszonyvölgy kínálnak változatos lehetőségeket.Az őszi és téli időszakban különösen hasznos előre megtervezni a látogatási sorrendet. A rövidebb nappalok, a változékony időjárás és az időszakos nyitvatartások miatt érdemes a szabadtéri programokat beltéri látnivalókkal kombinálni.Eger, amelyet mindig érdemes újra felfedezniEger különlegessége abban rejlik, hogy a város történelme számos különböző helyszínen ismerhető meg.A föld alatti pincerendszer a bortermelés és az egyházi gazdálkodás múltját, a minaret a török kori várost, a Líceum a tudományos élet fejlődését, a templomok az egyházi központ történetét, az egri vár pedig a magyar hadtörténet egyik legfontosabb eseményét idézi fel.A kisebb utcák, a régi kapuk, a belső udvarok és a kevésbé ismert épületek ugyanennek a történetnek a részei.Eger megismeréséhez ezért nem feltétlenül elegendő egyetlen kirándulás. Minden évszak más hangulatot ad a városnak, és minden újabb séta lehetőséget kínál arra, hogy korábban észre sem vett részleteket fedezzünk fel.A katakombák mélyétől a csillagokig Eger olyan történelmi és kulturális örökséget őriz, amely miatt 2026-ban is érdemes útra kelni, és akár sokadszor is végigjárni a város utcáit.ForrásokMinden, ami Eger – Katakombák mélyétől a csillagokig – Eger látnivalói és rejtett kincsei (2025)Minden, ami Eger – Város a város alatt, avagy Eger legendás pincerendszereMinden, ami Eger – A Szépasszonyvölgy nevéhez legendák sora fűződikMinden, ami Eger – A híres Fazola-kapuMinden, ami Eger – Eger egyik különlegességének számítanak a belvárosi tömbbelsőkMinden, ami Eger – Az egri minaret az Oszmán Birodalom legészakibb európai emlékeMinden, ami Eger – Sokkoló csillagászati látnivaló EgerbenMinden, ami Eger – Az Egri Termálfürdő az ország egyik legszebb városi strandjaMinden, ami Eger – Egri Road Beatles Múzeum Egerben (fotók)Minden, ami Eger – A templomtornyok városaMinden, ami Eger – Dobó István Vármúzeum (Egri vár)

Borok, gasztronómiai különlegességek és személyes találkozások várták a látogatókat a Szépasszony-völgyben, ahol a hétvégén rendezték meg a IX. Egri Bikavér Pincetúrát. A résztvevők nemcsak a hungarikummá nyilvánított vörösbor különböző tételeit ismerhették meg, hanem a pincészetek munkájába és a borkóstolás fortélyaiba is betekintést nyerhettek.Pincéről pincére az Egri Bikavér nyomábanAz egri borvidék egyik legismertebb bora került a középpontba az októberi hétvégén. A IX. Egri Bikavér Pincetúra a Szépasszony-völgybe várta a borok iránt érdeklődőket, akik a kóstolások során különböző pincészetek Egri Bikavér tételeivel ismerkedhettek meg.A TV Eger beszámolója szerint a rendezvény nem csupán borkóstolási lehetőséget kínált. A látogatók az egyes borokról, azok készítőiről és a pincészetekről is információkat kaphattak, miközben a szakszerű borkóstolás alapjaival is megismerkedhettek.A pincetúra egyik fontos sajátossága éppen ez a közvetlen kapcsolat: a vendégek nem egyszerűen egy pohár bort kóstolnak meg, hanem annak eredetéről, jellegzetességeiről és elkészítéséről is többet tudhatnak meg.Egy bor, számos különböző karakterAz Egri Bikavér az egri borvidék meghatározó vörösbor-házasítása, amelynek készítését szigorú eredetvédelmi előírások szabályozzák. Nem egyetlen szőlőfajtából készül, hanem több vörösborszőlő-fajta házasításával, a kékfrankos meghatározó szerepével.A különböző pincészetek borai között jelentős eltérések lehetnek. A szőlő termőhelye, az évjárat, a fajták aránya, az érlelés módja és időtartama egyaránt befolyásolja a kész bor karakterét.Éppen ezért különösen érdekes egy olyan rendezvény, ahol a látogatók egymás után többféle Bikavért is megkóstolhatnak. Így közvetlenül tapasztalhatják meg, hogy ugyanazon eredetvédett bortípuson belül mennyire változatos ízekkel, illatokkal és szerkezettel találkozhatnak.A gasztronómia is helyet kapott a pincetúránA kilencedik Egri Bikavér Pincetúra programjában a borokhoz illő ételek kóstolása is szerepet kapott.A bor és az étel párosítása külön figyelmet érdemel, hiszen egy jól megválasztott fogás kiemelheti a bor gyümölcsös, fűszeres vagy érlelésből származó jegyeit.A Bikavér sokféle gasztronómiai lehetőséget kínál. A könnyedebb tételek más jellegű ételek mellett érvényesülhetnek igazán, mint a hosszabb érlelésű, testesebb borok. A kóstolók így az ízek összehangolásáról is tapasztalatokat szerezhettek.A Szépasszony-völgy továbbra is az egri borkultúra fontos helyszíneA Szépasszony-völgy Eger egyik legismertebb turisztikai célpontja. A tufába vájt pincék, a borászati hagyományok és a vendéglátás együttesen alakították ki azt a sajátos környezetet, amely ma is sok látogatót vonz.A völgy jelentősége azonban túlmutat a turizmuson. Az egri szőlő- és borkultúra bemutatásának egyik fontos helyszíne, ahol a vendégek közvetlenül találkozhatnak a borászokkal és boraikkal.A tematikus pincetúrák különösen alkalmasak arra, hogy a látogatók ne csak a Szépasszony-völgy hangulatát ismerjék meg, hanem magáról az egri borról is részletesebb képet kapjanak.Kilencedik alkalommal találkoztak a Bikavér kedvelőiA rendezvény kilencedik alkalma azt is jelzi, hogy az Egri Bikavér köré szervezett tematikus pincetúra már visszatérő esemény a Szépasszony-völgy programkínálatában.A hétvégi eseményen a különböző borok megismerése mellett a pincészetek bemutatkozása és a gasztronómiai kóstolók is hangsúlyt kaptak.Az Egri Bikavér Pincetúra így egyszerre szolgálta az egri bor népszerűsítését és a borvidék hagyományainak megismertetését. A résztvevők ezúttal is megtapasztalhatták, hogy az Egri Bikavér nem egyetlen, minden pincében azonos ízvilágú bor, hanem sokféle borászati elképzelést és termőhelyi sajátosságot megjelenítő házasítás.ForrásokTV Eger – Beszámoló a IX. Egri Bikavér PincetúrárólTV Eger – Hivatalos honlapBorítókép: TV Eger – IX. Egri Bikavér Pincetúra, Szépasszony-völgy.

A Bükk nyugati oldalán két szomszédos település kínál különösen változatos kirándulási lehetőségeket az őszi hónapokban. Bélapátfalva középkori apátsága, a Bél-kő sziklás hegyoldala, Szilvásvárad erdei kisvasútja és a Szalajka-völgy természeti értékei akár egyetlen hétvége alatt is felfedezhetők. A táj szépsége mellett évszázados történetek, ipartörténeti emlékek és különleges földtani képződmények várják azokat, akik Eger környékén keresnek tartalmas úti célt.Az országos sajtó figyelmét is felkeltette a két Heves megyei település. A Bors 2026. október 23-án megjelent turisztikai összeállítása Bélapátfalvát és Szilvásváradot ajánlja az őszi kirándulások kedvelőinek. A térség azonban jóval több érdekességet tartogat annál, mint amit egy hagyományos látnivalólista bemutathat.Bélapátfalva – középkori örökség a Bél-kő lábánálBélapátfalva egyik legjelentősebb műemléke a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt ciszterci apátsági templom. Az apátságot 1232-ben II. Kilit egri püspök alapította a Bél nemzetség támogatásával.A templom Magyarország egyetlen, lényegében épségben fennmaradt középkori ciszterci apátsági temploma. Építészete a román és a korai gótikus stílus jellegzetességeit őrzi.A középkori szerzetesek életében a vallásgyakorlás mellett a földművelés, a kézművesség és a gazdálkodás is meghatározó szerepet játszott. Az apátság ezért nemcsak egyháztörténeti emlék, hanem a környék középkori gazdaságának egyik fontos tanúja is.A műemlék az elmúlt években jelentős felújításon esett át. A helyreállítás a természetjárókat is érintette, hiszen az Országos Kéktúra útvonala egy ideig elkerülte az épület környezetét.2026 júliusában azonban ismét az apátságon keresztül vezették a kéktúra érintett szakaszát. Így a Szarvaskő és Putnok közötti útvonalon haladó turisták újra közvetlenül találkozhatnak a középkori műemlékkel.A Bél-kő – ahol a természet és az ipartörténet találkozikBélapátfalva fölött emelkedik a 815 méter magas Bél-kő, amely a Bükk egyik legismertebb hegycsúcsa.A hegy különleges formáját nem kizárólag természetes folyamatok alakították ki. A hosszú évtizedeken át tartó mészkőbányászat jelentősen megváltoztatta a hegy arculatát.A Bél-kő mészköve a bélapátfalvai cementgyártás fontos alapanyagát adta. A bányászat következtében kialakult hatalmas sziklafalak ma a táj meghatározó elemei.A cementgyártás története szorosan összekapcsolódik Bélapátfalva fejlődésével. Az ipari tevékenység munkahelyeket teremtett, befolyásolta a település gazdaságát, és hosszú időre meghatározta a környék életét.A bányászat megszűnésével a Bél-kő egykori ipari területeinek egy része természetvédelmi és turisztikai jelentőséget kapott.Az apátság közeléből induló Bél-kő tanösvény körülbelül hat kilométer hosszú, és hét ismertetőállomással mutatja be a környék természeti értékeit.A hegytető közeléből különösen tiszta időben messzire ellátni. A panoráma egyik legérdekesebb eleme maga a kibányászott hegyoldal, amely jól szemlélteti, milyen jelentős mértékben képes az emberi tevékenység átalakítani a természetes felszínt.A kijelölt turistaútvonalakat érdemes követni, a meredek bányafalak peremét pedig biztonságos távolságból szemlélni.A Lak-völgyi-tó – pihenőhely a hegyek közöttBélapátfalva másik ismert kirándulóhelye a Lak-völgyi-tó.A mesterséges tó a Bél-kő közelében, erdős környezetben található. Partja kellemes pihenőhely, ahonnan a környező hegyek és az erdők látványa tárul a látogatók elé.Ősszel különösen változatos a környék: a lombhullató fák sárga, barna és vörös árnyalatai jól érvényesülnek a mészkőhegyek háttere előtt.A tó környéke azok számára is megfelelő kirándulási célpont lehet, akik nem szeretnének hosszabb hegyi túrára indulni.A Bél-kő meghódítása és az apátság megtekintése mellett itt érdemes időt hagyni egy rövidebb sétára is.Szilvásvárad – a Szalajka-völgy természeti értékeiBélapátfalvától néhány kilométerre található Szilvásvárad, amelynek legismertebb turisztikai célpontja a Szalajka-völgy.A völgy népszerűségét elsősorban könnyen megközelíthető látnivalóinak, erdei környezetének és a kisvasútnak köszönheti.A Szalajka-völgyben egymást követik a természeti és turisztikai érdekességek. A kirándulók megismerhetik a pisztrángos tavakat, a Szikla-forrást, a Fátyol-vízesést és a Gloriett-tisztást.A terület földtani szempontból is jelentős, hiszen a Bükk karsztos vízrendszerének több jellegzetessége itt közvetlenül megfigyelhető.A Fátyol-vízesés – a mésztufa különleges formájaA Szalajka-völgy legismertebb természeti képződménye a Fátyol-vízesés.A vízesés 17 mésztufalépcsőből álló rendszere a patak vizéből kiváló mészanyag felhalmozódásával alakult ki.A lépcsőkön lefolyó víz jellegzetes, fátyolszerű megjelenése adta a vízesés nevét.A víz mennyisége azonban nem állandó. A csapadékviszonyok és a karsztvízrendszer aktuális állapota jelentősen befolyásolja, mennyi víz érkezik a mésztufagátakhoz.Ezért a Fátyol-vízesés látványa évszakonként, sőt egy-egy szárazabb időszakban is jelentősen eltérhet a megszokottól.A képződmény érzékeny természeti érték. A mésztufalépcsőkre nem szabad felmászni, mert a sérülékeny felszín könnyen károsodhat.A szilvásváradi kisvasút – egykori tehervonatok nyomábanA Szalajka-völgy egyik legnépszerűbb programja az erdei kisvasutazás.A mai turisztikai vasút története szorosan összefügg a Bükk erdőgazdálkodásával.A 20. század elején a térségben kiterjedt keskeny nyomtávú vasúthálózat alakult ki, amelynek elsődleges feladata a kitermelt faanyag és más nyersanyagok szállítása volt.A Szalajka-völgyből egykor a Bükk-fennsík irányába is vezettek erdei vasúti pályák.A hegyvidéki terep komoly műszaki kihívásokat jelentett. A jelentős szintkülönbségek leküzdésére még siklópályát is alkalmaztak.A régi hálózat nagy része később megszűnt, de egyes töltések, bevágások és egykori nyomvonalak ma is felismerhetők az erdőben.A Szalajka-völgyi kisvasút fennmaradásában meghatározó szerepet játszott a turizmus fejlődése.A Fatelep állomástól a Gloriett-tisztásig vezető, közel öt kilométeres útvonal ma elsősorban kirándulókat szállít.Az erdei vasút így egyszerre közlekedéstörténeti emlék és népszerű turisztikai szolgáltatás.Istállós-kői-barlang – őskori emberek nyomai a BükkbenA Gloriett-tisztás közeléből meredek turistaút vezet az Istállós-kői-barlanghoz.A barlang Magyarország egyik jelentős őskőkori régészeti lelőhelye.A feltárások során többek között kő- és csonteszközök, valamint jégkorszaki állatok maradványai kerültek elő.A leletek fontos információkat szolgáltattak a Bükk területén egykor élt emberek életéről és környezetéről.A barlang megközelítése a völgy kényelmes sétaútjához képest jóval nagyobb fizikai erőfeszítést igényel. A meredek, köves ösvény különösen nedves őszi időben lehet csúszós.Ezért a felkereséséhez megfelelő túracipő ajánlott.A Millenniumi-kilátó és a Szilvásvárad fölötti panorámaSzilvásvárad másik ismert látnivalója a település fölött emelkedő Millenniumi-kilátó.A kilátó a Kalapat-tetőn található, ahonnan a Bükk nyugati vonulatai és a környező települések is megfigyelhetők.A magaslat különösen azok számára érdekes, akik a Szalajka-völgy mellett a hegység tágabb környezetét is szeretnék megismerni.A kilátóhoz vezető kirándulás önálló programként is megtervezhető.Ősszel a lombszíneződés és a változó fényviszonyok miatt a panoráma különösen változatos lehet.Két település, amelyet a vasút története is összekötBélapátfalva és Szilvásvárad közös múltjának fontos része az Eger–Putnok vasútvonal.A vasút építésének megszervezése 1906-ban kezdődött, a vonalat pedig 1908. november 12-én adták át.Az új összeköttetés a Bükk nyugati oldalán fekvő települések gazdasági fejlődését is segítette.A vasút nemcsak az utasforgalom szempontjából volt jelentős. A térség erdőgazdálkodása, bányászata és ipara számára is fontos szállítási lehetőséget biztosított.Bélapátfalván a cementgyártás, Szilvásváradon pedig az erdei vasutak kapcsolódtak szorosan a nagyvasúti közlekedéshez.A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti összeállítása egy 1908 novemberében megjelent újságcikket is bemutatott.A Budapesti Hírlap korabeli tudósítója, dr. Polgár Iván végigutazta az új vasútvonalat, és részletesen ismertette annak gazdasági és turisztikai jelentőségét.A beszámoló különösen érdekes, mert már több mint száz évvel ezelőtt felismerte a Bükk természeti adottságaiban rejlő idegenforgalmi lehetőségeket.Hogyan érdemes megszervezni egy őszi kirándulást?A két település látnivalói akár egyetlen nap alatt is felkereshetők, de a hosszabb túrákat érdemes külön alkalomra tervezni.Bélapátfalván célszerű az apátságnál kezdeni a kirándulást. Innen a Bél-kő tanösvénye felé lehet továbbindulni, majd a Lak-völgyi-tó környékén folytatni a programot.Szilvásváradon a Szalajka-völgy kényelmesebb útvonalai családi kiránduláshoz is megfelelőek. A kisvasút igénybevételével a völgy felső része könnyebben megközelíthető.A Fátyol-vízesés, a Szikla-forrás és a Gloriett-tisztás felkeresése után a gyakorlottabb túrázók az Istállós-kői-barlang irányába is továbbmehetnek.A Bél-kő és a Szalajka-völgy alapos bejárására azonban célszerű két külön napot szánni.Az őszi időszakban különösen fontos a korai sötétedés figyelembevétele. A hegyi útvonalakon a nedves avar, a köves talaj és a gyorsan változó időjárás miatt fokozott óvatosság szükséges.A kisvasút menetrendjét, a kilátó és az apátság látogathatóságát indulás előtt ajánlott ellenőrizni.A Bükk nyugati oldalának két különböző arcaBélapátfalva és Szilvásvárad egymástól eltérő történeti és természeti értékeket képvisel.Bélapátfalván a középkori ciszterci örökség, a mészkőbányászat emlékei és a Bél-kő különleges felszíne kerül előtérbe.Szilvásváradon a karsztforrások, a mésztufaképződmények, az erdei vasút és az őskori régészeti lelőhelyek teszik változatossá a kirándulást.A két település közelsége lehetővé teszi, hogy az érdeklődők egyetlen kirándulás során több évszázad történetével és a Bükk eltérő természeti arculataival is találkozzanak.A környék felfedezéséhez pedig nem feltétlenül kell hosszú utazást tervezni. Egerből könnyen elérhető mindkét település, így az őszi hétvégék egyik kézenfekvő úti célját jelentik Heves megyében.ForrásokMinden, ami Eger – Újra az apátságon át vezet az Országos KéktúraMinden, ami Eger – Eltűnt sínek nyomában a Bükkben – amikor kisvasutak hálózták be Heves megye erdeitMinden, ami Eger – Vonattal Eger és Szilvásvárad között – a kis piros történeteMinden, ami Eger – Amikor a vasút utat tört a Bükk hegyei között – az Eger–Putnok vasútvonal születéseMinden, ami Eger – Hogyan adtak nevet az egerek Bélapátfalvának?Bors – Lélegzetelállító panoráma és erdei csend – Kihagyhatatlan őszi bakancslistás helyek a BükkbenBorítókép: A bélapátfalvai ciszterci apátsági templom madártávlatból. Képkocka a megadott YouTube-videóból.